Egy gomba blokkolja a kozmikus hatást

A csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófája súlyos csapást jelentett a bolygóra, de egy közmondás szerint minden rosszban van valami jó. Ebben az esetben az elenyésző mennyiségű pozitív fejlemény között lehet az a különleges gomba, amelyet az atomerőmű környékén gyűjtöttek. A nemzetközi űrállomáson tesztelt élőlény a kozmikus sugárzás ellen védheti a hosszú útra induló űrhajósokat.

A Föld közelében keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) sugárvédelmi szempontból viszonylag védett, hiszen bolygónk mágneses védőburka alatt kering, illetve meglehetősen vastag az űrállomás fala, de ott sem dolgozhatnak évtizedeket emberek. Az űrállomás lakóit érő sugárzás a földi háttérsugárzásnál több mint százszor nagyobb. A Holdra, illetve majdan a Marsra induló hódítók messze elhagyják a védett földi zónát, útjuk során az űrállomáson élőknél sokszor több sugárzást kell túlélniük. A bolygóközi utazás egyik legnagyobb veszélye az űrhajósokat érő folyamatos sugárterhelés. Egyetlen Mars-kirándulás alatt például a teljes élettartamra megadott maximális sugárzás hatvan százaléka érheti az emberi szervezetet. A Stanford és az Észak-Karolina Egyetem kutatói szerint a sugárzás elleni egyik, ­meglepően hatékony védekező mechanizmus a csernobili penészgomba lehet. Felfedezték ugyanis, hogy a csernobili környezetben fejlődő gomba blokkolja a sugárzást az űrállomáson.

A nukleáris katasztrófa után öt évvel, 1991-ben figyelték meg először az elhagyott reaktor falait beborító fekete színű gombát. A kutatókban felmerült, hogy a súlyosan sugárszennyezett környezetben élő gombára valamilyen oknál fogva a radioaktivitás nem hat. A szakemberek utóbb kiderítették, hogy ez az organizmus kimondottan keresi a radioaktív sugárzást. A gombában talált nagy mennyiségű melanin elnyeli a káros sugarakat, amiket kémiai energiává alakít. A csernobili Cladosporium sphaerospermum nevű gomba a közelmúltban felkerült a Nemzetközi Űrállomásra, ahol azt elemezték, hogy miként reagál a kozmikus sugárzásra. A vizsgálatok részeként a Petri-csészék egyik felére a különleges gombákat telepítették, a másik oldalra semmit sem tettek. A csészék alatt elhelyezett érzékelő a sugárzást mérte, de egyéb paramétereket – páratartalom, hőmérséklet – is ellenőriztek.

A mérések alapján a gombák közel két százalékkal csökkentették a sugárzási szintet, de ha egy tárgyat teljesen körbevettek ilyen anyaggal, a csökkenés elérte az öt százalékot – számította ki a kutatócsapat. Ezt a hatást viszonylag vékony, 1,7 milliméteres gombaréteggel érték el. Egy másik számítás alapján arra a következtetésre jutottak, hogy 21 centiméter vastag gombaréteg szinte tökéletesen megvédené a Marson élő emberek szervezetét. Regolittal kevert organizmusból kilenc centiméteres védőréteg is elég. Utóbbi anyagból a vörös bolygón rengeteg található, azaz csak a különleges organizmust kell odavinni.

Az amerikai űrügynökség, a NASA várhatóan ma indít űrszondát a Marsra – a kínai és az arab Mars-szonda már úton van a vörös bolygó felé. Gombát még nem visz magával az amerikai berendezés, de egy különleges rakomány helyet kapott a fedélzeten: a mindössze 1,8 kilogrammos helikopter, az első robotrepülő, amit egy másik planétán vetnek be.