Felfedezés a lezárás előestéjén
2020 márciusában, nem sokkal a koronavírus-járvány miatti első zárlat előtt Carlos Neto de Carvalho geológus és felesége, Yilu Zhang geográfus a dél-portugáliai Monte Clérigo strandján sétáltak. Egy régi, beomlott sziklán átmászva különös, sorban haladó lenyomatokat vettek észre a homokkő felszínén.
„Egy napsütéses reggelen történt, ideális fényviszonyok mellett” – mondta Neto de Carvalho a Live Science-nek. Később, amikor kollégáikkal visszatértek a helyszínre, a hirtelen emelkedő dagály miatt csaknem csapdába estek. Úszniuk kellett, majd felszerelésestül megmásztak egy csaknem függőleges, 15 méteres sziklát.
A megpróbáltatás kifizetődött. A kutatók végül öt nyomvonalat azonosítottak, összesen 26 lábnyommal. A Monte Clérigo strandján tett felfedezés jelentősen bővítette a neandervölgyiekről alkotott ismereteinket, különösen az Atlanti-óceán partvidékén végzett tevékenységük kapcsán.
„Az emberelődök, különösen a neandervölgyiek lábnyomai rendkívül ritkák” – írták Neto de Carvalho és munkatársai a Scientific Reports 2024. július 3-án megjelent tanulmányában. Ez részben annak köszönhető, hogy a neandervölgyi lábnyomok formája szinte teljesen megegyezik a mai emberekével.
Bizonyíték a neandervölgyiek jelenlétére
A mostani lábnyomokat biztosan nem Homo sapiens hagyta hátra, mivel a modern emberek akkor még nem éltek Európában. A régészeti bizonyítékok alapján a Homo sapiens csak körülbelül 50 ezer éve kezdte elhagyni Afrikát. A neandervölgyiek viszont már korábban is jelen voltak a kontinensen.
Korábban csupán hat neandervölgyi lábnyomot ismertek. A Monte Clérigo-i leletek mellett a közeli Praia do Telheiro strandján egy újabb lenyomatot is felfedeztek, így az Európában ismert neandervölgyi lábnyomok száma nyolcra emelkedett.
A Monte Clérigónál talált lábnyomok egy tengerparti dűnében keletkeztek, közel a partvonalhoz. Az optikailag stimulált lumineszcencia módszerével végzett kormeghatározás alapján 83 000 és 73 000 év közötti korúnak becsülték őket.