Felfedezés a lezárás előestéjén
2020 márciusában, nem sokkal a koronavírus-járvány miatti első zárlat előtt Carlos Neto de Carvalho geológus és felesége, Yilu Zhang geográfus a dél-portugáliai Monte Clérigo strandján sétáltak. Egy régi, beomlott sziklán átmászva különös, sorban haladó lenyomatokat vettek észre a homokkő felszínén.
„Egy napsütéses reggelen történt, ideális fényviszonyok mellett” – mondta Neto de Carvalho a Live Science-nek. Később, amikor kollégáikkal visszatértek a helyszínre, a hirtelen emelkedő dagály miatt csaknem csapdába estek. Úszniuk kellett, majd felszerelésestül megmásztak egy csaknem függőleges, 15 méteres sziklát.
A megpróbáltatás kifizetődött. A kutatók végül öt nyomvonalat azonosítottak, összesen 26 lábnyommal. A Monte Clérigo strandján tett felfedezés jelentősen bővítette a neandervölgyiekről alkotott ismereteinket, különösen az Atlanti-óceán partvidékén végzett tevékenységük kapcsán.
„Az emberelődök, különösen a neandervölgyiek lábnyomai rendkívül ritkák” – írták Neto de Carvalho és munkatársai a Scientific Reports 2024. július 3-án megjelent tanulmányában. Ez részben annak köszönhető, hogy a neandervölgyi lábnyomok formája szinte teljesen megegyezik a mai emberekével.
Bizonyíték a neandervölgyiek jelenlétére
A mostani lábnyomokat biztosan nem Homo sapiens hagyta hátra, mivel a modern emberek akkor még nem éltek Európában. A régészeti bizonyítékok alapján a Homo sapiens csak körülbelül 50 ezer éve kezdte elhagyni Afrikát. A neandervölgyiek viszont már korábban is jelen voltak a kontinensen.
Korábban csupán hat neandervölgyi lábnyomot ismertek. A Monte Clérigo-i leletek mellett a közeli Praia do Telheiro strandján egy újabb lenyomatot is felfedeztek, így az Európában ismert neandervölgyi lábnyomok száma nyolcra emelkedett.
A Monte Clérigónál talált lábnyomok egy tengerparti dűnében keletkeztek, közel a partvonalhoz. Az optikailag stimulált lumineszcencia módszerével végzett kormeghatározás alapján 83 000 és 73 000 év közötti korúnak becsülték őket.
A lenyomatok mérete és alakja alapján a kutatók egy felnőtt férfi, egy 7–9 éves gyermek és egy 2 év alatti kisgyermek jelenlétét valószínűsítik. „Az, hogy kisgyermek lábnyomait találtuk az idősebb egyének nyomai mellett, arra utal, hogy a gyerekek is részt vettek a felnőttek mindennapi tevékenységeiben” – írták a kutatók.
Táplálékszerzés vagy vadászat
A lábnyomok iránya – a part felé és onnan távolodva – alapján a neandervölgyiek valószínűleg kagylókat vagy más tengeri táplálékot gyűjtöttek. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy lesből vadásztak, vagy épp zsákmányállatok, például lovak, szarvasok vagy nyulak becserkészését gyakorolták.
Erre utal, hogy néhány emberi lábnyomot nagyméretű emlősök lenyomatai fednek. Ez alapján a kutatók szerint a nyomok egy, a táborhelyhez közeli tevékenységhez köthetők. „A dűne meredek lejtőjén haladó nyomok alapján feltételezhető, hogy a tábortól nem messze jártak” – írták.
Bár közvetlenül nem találtak tábornyomokat, a kutatók szerint a neandervölgyiek jelenléte a Monte Clérigónál tudatos és célzott volt. „Még, ha szezonális is volt, a környezet kihasználása – például lesből való vadászat vagy zsákmány becserkészése – arra utal, hogy a neandervölgyiek aktívan használták a zord dűnés tájat” – írták.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
(Borítókép: 83 ezer éves neandervölgyi lábnyomokat találtak Portugália partjain. Forrás: Carlos Neto de Carvalho / CC BY-NC-ND 4.0)
