A kubai rakétaválság a titkosítás alól feloldott haditengerészeti iratok tükrében

A kubai rakétaválság új kutatási eredményei a titkosítás alól frissen feloldott dokumentumokra és szovjet haditengerészeti jegyzőkönyvekre épülnek. A levéltári anyagok részletesen rekonstruálják, hogyan került egy szovjet tengeralattjáró a Karib-tenger mélyén olyan döntési helyzetbe, ahol a fizikai kimerültség, az információhiány és a félreértett katonai jelzések együtt sodorták a világot a nukleáris eszkaláció szélére.

Festmény a felszínre emelkedett B-59 jelű szovjet tengeralattjáróról Fotó: U.S. Navy

A kubai rakétaválság és a B–59 küldetése

A szovjet B–59 dízel-elektromos tengeralattjáró a karibi térségbe érkezett a válság csúcspontján. A fedélzeten egy T–5 típusú nukleáris torpedó is készenlétben állt. A fegyver bevetése nem elméleti lehetőség volt, hanem valós harcászati opció. 

Amerikai romboló kísér egy Kuba felé tartó teherhajót a rakétaválság napjaiban. Fotó: U.S. Navy

A frissen hozzáférhető jegyzőkönyvek és visszaemlékezések alapján a legénység tisztában volt a fegyver jelentőségével és esetleges bevetésének következményeivel.

Hőség, szén-dioxid és döntéshozatal

A titkosítás alól frissen feloldott dokumentumok szerint a tengeralattjáró fedélzetén extrém körülmények uralkodtak. A hőmérséklet tartósan 45–50 Celsius-fok körül mozgott, a páratartalom megközelítette a telítettséget, a szén-dioxid-szint pedig többszörösen meghaladta a megengedett értéket. 

A B-59 a felszínen. Fotó: Wikimedia Commons

A legénység fizikailag kimerült, alváshiányos állapotban szolgált. 

A tisztek messze nem ideális környezetben mérlegelték a lehetőségeiket. A hőség, az oxigénhiány és a feszültség jelentősen gyöngítette az ítélőképességet.

A kommunikációs vákuum

A kubai rakétaválság tengeralattjárós epizódja információs válságként is értelmezhető. A merülésben működő tengeralattjáró rádiókapcsolata erősen korlátozott volt. A legénység nem kapott naprakész képet a diplomáciai fejleményekről. 

Kennedy elnök és Robert McNamara védelmi miniszter. Az elnök nem engedett a héjáknak. Fotó: JFK Library

A fedélzeten szolgálók nem tudták, milyen döntések születnek Moszkvában vagy Washingtonban. A stratégiai szint és a taktikai valóság között szakadék nyílt.

A félreértett jelzés a tenger alatt

Az amerikai haditengerészet kis hatóerejű, jelző célú mélységi tölteteket alkalmazott a szovjet tengeralattjárók felszínre kényszerítésére. Az amerikai fél ezeket figyelmeztetésnek szánta. A szovjet jegyzőkönyvek azonban azt mutatják, hogy a robbanásokat éles támadásként azonosították. Ugyanaz az esemény két eltérő katonai értelmezési rendszerben két különböző jelentést hordozott. A kubai rakétaválság egyik legkritikusabb pillanata ebből a félreértésből bontakozott ki.

A legveszélyesebb nap

Mivel a B–59 tengeralattjáró parancsnoksága támadásként értelmezte az amerikai manővert, ami az amerikaiak szándéka szerint csak a felszínre kényszerítette volna a tengeralattjárókat, a szovjetek a válaszcsapás mellett döntöttek. A nukleáris torpedó alkalmazásához több fedélzeti vezető egyetértése kellett. 

Szovjet T–5 nukleáris torpedó múzeumi példánya. Fotó: Art of War

A döntés nem egyetlen ember kezében összpontosult. 

A parancsnok és a politikai tiszt támogatta az ellentámadást, és ez más helyzetben elegendő lett volna a nukleáris torpedó kilövéséhez, 

de szerencsére fedélzeten tartózkodott Vaszilij Arhipov, a flottilla parancsnokhelyettese is. Így a kapitány (Szavickij) és a politikai tiszt (Maszlennyikov) mellé az ő beleegyezése is szükségessé vált Arhipov azonban nem engedélyezte a válaszcsapást. A többlépcsős döntési mechanizmus ebben a helyzetben fékként működött. A torpedó nem hagyta el az indítócsövet.

Az altengernagyként nyugalomba vonult orosz tengerésztiszt, Vaszilij Alekszandrovics Arhipov, aki megmentette a világot egy nukleáris katasztrófától. Fotó: Ria/Novosti

A válság egyik legkritikusabb napján, 1962. október 27-én a tengeralattjáró elszigetelten működött a blokádgyűrűn belül. A felszínen amerikai hadihajók manővereztek, a mélyben a B–59 parancsnoksága próbálta értékelni a helyzetet. A fedélzeten nem látták a teljes képet. A döntés mégis helyben született meg. 

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.