Financial Times: Étvágygerjesztők a magyar kötvények

Amerika városainak szegényebb részein „halálra rémisztik” a gyerekeket – kezdi cikkét John Dizard a londoni globális pénzügyi lapban. A megfélemlítő program része, hogy a kockázatnak kitett nebulókat elviszik a helyi börtönökbe és hullaházakba. Így azután láthatják, hogy hová vezet a bűnözői pályafutás. Annak ellenére, hogy a program hatékonyságáról vita folyik, a pénzügyi piacoknak ez a jelek szerint tetszik, és tavasszal az Európai Bizottsággal és a minősítőintézményekkel társulva Magyarországot „halálra rémisztették”. A taktika a jelek szerint működött. Jelenleg esély van arra, hogy a magyar kötvények jól jövedelmezzenek, és magas tőkenyereséget is hozzanak túlzott valutakockázat nélkül. Az euróalapú befektetőknek ez akár kilenc százalékot is hozhat jövőre, ami sokkal több, mint amennyit a fedezeti alapok eredményeznek.
Néhány hónappal ezelőtt a magyar kormány még Európa pénzügyi piacain arról volt ismeretes, hogy – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szavaival – „hazudjon reggel, délben meg este” a pénzügyi helyzetről. Ma a magyar miniszterek a tőkepiacokra repkednek, bevallva múltbeli bűneiket és jövő terveiket olyan részletességgel és a félelem legcsekélyebb jele nélkül, mint amire csak azok a tanúk képesek, akiknek teljes büntetlenséget garantálnak együttműködésük esetén. Azt ígérik, hogy a folyó fizetési mérleg és az államháztartás ikerdeficitje 2009-re az unió által elfogadható szintre süllyed. Mindez – és a Magyar Nemzeti Bank sorozatos kamatemelései – stabilizálták a valutát, és igen keresetté tették a forintban jegyzett kötvényeket. Ugyanakkor azonban a valuta és a kötvény erejének legnagyobb része rövid lejáratú befektetési előnyből származik.
A kérdés most az – folytatja a Financial Times cikke –, hogy ezen túlmenően a magyar kormány ragaszkodik-e reformprogramjához, és hogy más befektetők követik-e „az önök” magatartását, ha úgy döntenek, elhiszik a fordulatot.
„Azt hiszem, hogy most az optimisták az esélyesek, legalábbis a következő egy vagy két évre.” Jövőre az első negyedévben ideiglenesen nőni fog az infláció, amikor a korábban támogatott árak olyan szintre emelkednek, amelyek tükrözik a belső költségeket az egészségügyben és a világpiaci árakat az energia terén. Annak ellenére azonban, hogy a világ jól értesült a budapesti zavargásokról, megvan a kellő támogatottság, elsősorban a középosztály köreiben, hogy a kormány még tovább csökkentse a deficitet. A középosztályból sokan euróban és svájci frankban vettek fel hiteleket, arra számítva, hogy Magyarország csatlakozni fog az euróövezethez. A fogyasztók 300-400 bázispontot takaríthatnak meg évente az európai valutákkal. Ez azonban azt jelenti, hogy ha a kormány költségvetési terve csődöt mondana, az ezt követő szükségszerű leértékelés hatalmas károkat okozna a forintjövedelmükből euró- vagy svájcifrank-kölcsönüket törlesztő háztartásoknak. Vagyis igen nagy a támogatottsága a fiskális szigornak és a reformnak.
A kormánynak a költségvetéssel folytatott korábbi játékairól lehullott a lepel, és a helyzet feloldódott. A kormánynak az Európai Bizottság részére benyújtott konvergenciaprogramja szerint „a módszertani és számviteli változtatások az idei deficitet 1,4 százalékponttal növelték”. Ha ilyen kiigazításra lenne szükség az amerikai kormány egyenlegében, akkor a költségvetési hiány 180 milliárd dollárral nőne. „Múlt heti New York-i útján találkoztam Kóka János gazdasági miniszterrel” – írja Dizard. Kóka fárasztó tárgyalásokat folytatott amerikai kötvénybefektetőkkel. Szerinte ők nehezebb tárgyalópartnerek, mint az Európai Bizottság vagy az Európai Központi Bank tisztségviselői, mert „nem csak ígéreteket akarnak hallani a magyar kormánytól”. Kóka azt tervezi, hogy negyedévenként személyesen tesz jelentést a nagyobb tőkepiacoknak. „Ha visszatérek, már nemcsak elvekről tudok beszélni, de a költségvetés kulcsszámainak alakulásáról is, és ez az egyetlen módja annak, hogy bizonyítsuk: a helyes úton járunk.”
A szocialisták által vezetett koalíciós kormány (Kóka liberális – jegyzi meg a lap) nyíltan ütközött a Magyar Nemzeti Bank vezetésével és munkatársaival. Az MNB szövetséget kötött a nemzetközi befektetőkkel, hogy ellenálljon a kormánypolitikának. Most azonban az MNB munkatársai már a kormányt támogatják.
Mi ebből az üzlet a befektetőknek? – teszi fel a kérdést a Financial Times. A magyar kormány papírjai fordított hozamgörbéből élnek. A leghasznosabb minden bizonnyal az ötéves hozamidő, ahol a jelenlegi hozamok 7,5 százalékot érnek el. Ehhez még hozzáadhatunk némi tőkenyereséget, mondjuk 1,5 százalékot jövőre, ha a hozamok 50 bázispontot esnek a befektetői bizalom erősödésével. Ha a valuta a jelenlegi szintjén marad, ez összesen kilencszázalékos hozamot eredményez. Kétszázalékos leértékelésnél is ez még mindig hétszázalékos nyereség, ami jobb, mint számos fedezeti alap. Vagyis nem rossz üzletről van szó. A magyar kormányt megdöbbentették a sorozatos leminősítések, az Európai Bizottság azon figyelmeztetése, hogy felfüggeszthetik az uniós pénzeket, és az, hogy múlt áprilisban és májusban a tőkepiacok hirtelen barátságtalanabbakká váltak. A cikk ezután e mondattal zárul: „Végre kell hajtaniuk tervüket” (They should be sticking to their plan), amely buzdítás – noha többes számban áll – minden bizonnyal a kormányra vonatkozik, ám az is lehet, hogy a befektetőkre szintén gondolt a szerző.