Hatszázötvenezer „többlethalál”

December 11-én, hétfőn felügyeleti meghallgatást tartottak az amerikai kongresszusban, A 650 000 többlethaláleset hatása: a Lancet iraki halandósági tanulmányának áttekintése címen. A meghallgatást Dennis Kucinich ohiói demokrata párti képviselő szervezte, egyik fő támogatója Ron Paul, texasi republikánus képviselő volt. A törvényhozó – aki polgári foglalkozása szerint orvos – a meghallgatáson elmondta, hogy Irakban a polgári lakosság szenvedése szinte elképzelhetetlen méretű. Hozzátette: míg a kormány nem mutat sok érdeklődést az iraki polgári áldozatok iránt, fontos, hogy a kongresszus az ügyet súlyosságának megfelelően kezelje.
A Lancetben megjelent tanulmány, a washingtoni meghallgatás és természetesen magának az áldozatok számának elhallgatása nemcsak a bűn tagadásában játszott cinkosság, de relativizálás a javából, amelyet még súlyosbít, ha az elhallgatás oka rasszizmus, vagyis az, hogy az áldozatok irakiak. De az sem ad felmentést, ha ennek a tömegirtásnak a tagadása vagy relativizálása politikai okokból történik. Akik a politikai célú hallgatásban bűnösek, ugyanúgy hallgatnak arról, hogy az iraki invázió óta – mint Kucinichék meghallgatáson erről hangsúlyosan szó esett – mintegy százezer amerikai katona lett egész életére nyomorék.
Magyarország sajnos azon országok közé tartozik, ahol a sajtó és a politika elsiklik hatszázötvenezer ember szükségtelen halála fölött. Sőt a médiában egyesek kísérletet is tesznek az áldozatok számának tudatos tagadására.
A felmérés a világ vezető orvosi hetilapjában, a Lancetben jelent meg 2006 októberében. Azt iraki orvosok végezték az amerikai Johns Hopkins Egyetem orvosi fakultása kutatóinak felügyeletével. A felmérés ötvenezer dollárba került, az összeget a világ vezető műegyeteme, a Massachusetts Institute of Technologyn működő Nemzetközi Tanulmányok Intézete állta. A felmérés alapján megállapított áldozati szám hússzorosa a Bush elnök által megjelöltnek és tizenháromszorosa a brit szervezet, az Iraq Body Count kutatócsoport ötvenezres becslésénél.
A tanulmány készítői módszertanukban halmazmintavételt alkalmaztak, amelyet éhínségek és természeti katasztrófák nyomán végeznek az áldozatok számának becslésére. A kutatást vezető Gilbert Burnham kijelentette, hogy teljes mértékben bíznak az eredményekben. A New York-i Emberjogi Figyelő szintén alátámasztotta, hogy semmi okuk nincs a felméréssel kapcsolatban kételyeket támasztani.
A vizsgálatot a terepen május 20-a és július 10-e között végezte el a bagdadi Musztasnszírija Egyetem nyolc iraki orvosa. 1849, véletlenszerűen kiválasztott háztartást kerestek fel, amelyeknek átlagosan hét tagja volt. Mindegyik háztartásban egy személyt kérdeztek meg arról, hogy hány haláleset történt a családban 14 hónappal Irak lerohanása előtt és az utána következő időszakban. A kérdéseket feltevő orvosok halotti bizonyítványt is kértek, amelyet az esetek 90 százalékában be is tudtak mutatni.
A kutatás eredménye szerint Irakban a halálozási arány az invázió előtti évben ezer főre számolva 5,5 volt, míg a megszállást követő időszakban évente ezer emberre 13,3 haláleset jutott. A két arány közötti különbséget tekintették „többlethalálnak”. Egyébként erre a becslésre jutott a CIA és az amerikai statisztikai hivatal is.
A kongresszusi meghallgatáson arról is szó esett, hogy az amerikai hadsereg az iraki erőszak mértékéről nem számol be a valóságnak megfelelően. Az AP amerikai hírügynökség a jelentésről írva kiemelte, hogy az például megállapította: egy júliusi napon az amerikai hadsereg 93 támadást vagy jelentősebb erőszakcselekményt regisztrált, holott az e napon született jelentések gondos áttanulmányozása kiderítette, hogy 1100 erőszakos cselekményt követtek el.
A Lancet szóban forgó számának megjelenése óta az egyik legnépszerűbb amerikai hírportál, az Information Clearing House (amelynek új mottója: Hírek, amelyeket sem a CNN-en, sem a Fox Newson nem talál) mindennap azzal a felirattal vezeti be híranyagát, hogy Irakban több mint 655 000 polgárt mészároltak le Amerika háborújában. Ezt az áldozati számot fogadják el olyan befolyásos lapok, mint például a brit Independent.
Az iraki áldozatok, illetve azok számának tagadása vagy relativizálása az emberiség egyetemes értékeinek tagadását vagy relativizálását jelenti.