A szabad akarat elvét azonban a mai világban sem vallja mindenki egyöntetűen. Wolf Singer a világ egyik legjelentősebb agykutatója, a Max Planck Intézet agykutatási intézetének igazgatója. Szerinte a szabad akarat illúzió; agyunk funkcióit az ismert természeti törvények irányítják. Valóságérzetünk, érzéseink, gondolataink és döntéseink a neuronális folyamatoknak nem az okai, hanem a következményei. A döntések közvetlenül az agy állapotából következnek.
Az Arkansas állambeli Wynne-ben a hőség és a kellemetlen szúnyogfelhők elől a templom hűvösébe menekülő és ott alvó Rene Patrick Bourassa Jr. az oltárról lekapott bronzfeszülettel agyonverte a 80 éves Lillian Wilsont, mert az imádkozásával megzavarta és felébresztette álmából. A gyilkos beismerte tettét. Védője arra hivatkozott, hogy a vádlott nem szabad akaratból ölt, genetikai adottságai kényszerítették rá. A büntetőjog nagy súlyt fektet arra, hogy az elkövető tisztában van-e tettével. Sigmund Freud nyomán még ma is abból indul ki, hogy világosan elhatárolható, ki az, aki tudatosan cselekszik, és ki az, aki nem. Hans Brunner genetikusnak 15 évébe került, amíg azonosította az MAOA-gént, amely az agresszivitást okozó dopamint, norepinefrint és szerotonint lebontja az agyban. Ez a „harcias” gén az X-kromoszómán helyezkedik el, amelyből a nőknek kettő van, és ha az egyik meghibásodik, a másik pótolhatja. A férfiaknak viszont csak egy X-kromoszómájuk van, és ha az elromlik – MAOA–3R –, kész a baj, túlzott agresszivitás jelentkezik. A genetikai hajlam önmagában még nem vezet feltétlenül abnormális viselkedéshez, de mivel Bourassát gyermekkorában súlyos abúzusok érték, a kettő együtt már kiváltotta a kegyetlen tettet. A bíróság ezt figyelembe véve halálbüntetését életfogytiglanra enyhítette. Amerikában más hasonló esetben is ez történt: a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a genetikai hajlamot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!