A demokráciaellenesség vádjaira a kormánypártok standard választ adtak és adnak: „Magyarországon demokrácia van.” Nos, szerintem is, kiegészítve a „visszaszorulóban” szóval. Ezt alátámasztja a reklámadó benyújtott módosítása is, amelynek értelmében az RTL Klub győzött, a jóval kisebb magyar vállalatok pedig vesztettek, hiszen a százmillió forintos adóbevételt elérő reklámcégek és médiumok terhei jelentősen megnövekednek, továbbá a hirdetők is reklámadót kötelesek fizetni. Mindezt egy olyan országban, ahol a világon a legmagasabb az általános forgalmi adó kulcsa; ahol az emberi munkát terhelő közterhek szintén dobogós helyen találhatók a különféle, ezekkel foglalkozó statisztikákban; és ahol a vállalkozások értelmetlen, szükségtelen, ámde igen drága túlmunkát generáló, burjánzó bürokratikus szabálytengerben fuldokolnak. Mindez válasz azokra az érvekre is, amelyek szerint tőlünk nyugatra is van reklámadó. Igaz. De 27 százalékos áfa nincs, és a vállalkozásokkal kapcsolatba kerülő hatóságok sem viselkednek úgy úton-útfélen, mintha pallosjoguk lenne.
Második felvonás: az adó módosítása. A brüsszeli vereség utáni módosítás újabb példája annak a sokadszorra ismétlődő kormányzati kommunikációs alapvetésnek, amely szerint „a kormány nem hibázhat”. Nincs az az erő, amely rá tudná venni őt arra, hogy ostobaságnak bizonyuló vagy szakmai közfelháborodást kiváltó elképzelését visszavonja. Valami oknál fogva csak az erő felmutatásából értenek, amit az RTL Klub oly látványosan demonstrál, meg a tízezres tömegtüntetésekből, amit meg az internetadó ötlete váltott ki. Amiről egyébként szintén nem vagyok meggyőződve, hogy végleg elvetett ötlet lenne, tekintettel Deutsch Tamás sürgölődésére az „internetkonzultáció” körül.
Leszögezhető, hogy mind az internetadó, mind a reklámadó a sajtó- és szólásszabadság korlátozására irányuló lépés. Hamisak azok az érvek, miszerint a kieső adóbevételekre mindenképp szükség van. Ismerve a magyar adórendszer kaotikus, logikátlan, aránytalan, igazságtalan és esetünkben kettős adóztatást jelentő voltát, bízvást állítható, hogy a kieső bevételt könnyen lehetne máshonnan pótolni. Például a professzionális versenysportok támogatásának csökkentésével. Még ha talán kevésbé mámorító is, mint holmi értékrenddel, alapjogokkal meg hasonló, a „hatékony kormányzást” akadályozó dolgokkal bíbelődni. A cél itthon szentesíti az eszközt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!