Május 12-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményt adott ki a Magyar Nemzetben megjelent egyik cikkem miatt. A bevezetőben a jegybank azt állítja, hogy „az egyik napilap hamis állításaival szemben fel sem merült olyan törvényjavaslat, amely megszüntetné az MNB felügyelési döntéseivel szembeni perindítási lehetőséget. Az MNB honlapján jövő évtől megjelenő, az ügyfelek által lekérdezhető egyedi értékpapírszámla-adatok viszont a jövőben hatékony eszközt jelentenek a befektetési csalásokkal szemben.”
Akkor vegyük sorba!
A Magyar Nemzeti Bank sajtóközleményében kizárólag az úgynevezett brókerbotránnyal kapcsolatos eddigi megnyilvánulásaimmal foglalkozott. Erre reagálnék némi késéssel, amelyre mentségemül szolgáljon, hogy soha nem gondoltam volna, hogy cikkeim és nyilatkozataim elérik az MNB ingerküszöbét, ezért nem látogattam meg a Nemzeti Bank honlapját, ahol a közlemény megjelent. Örömmel tölt el, hogy tanulmányaim befejezése utáni első munkahelyem, amelynek arbitrage osztályán ismertem meg az azonnali és határidős deviza-, nemesfém- és energiapiacokat, és ahol kereskedőként testközelből követhettem például az 1987 októberében lezajlott „fekete péntek” és „véres hétfő” eseményeit, a számtalan, az MNB jelenlegi működését számtalan aspektusból és okból bíráló véleményből éppen az enyémet tartotta válaszra méltónak. E bevezető után pedig lássuk a konkrétumokat.
Az MNB perelhetőségével kapcsolatban az írtam: „információim szerint....” Ha az MNB ezt cáfolja, ennek örülök. Erről ennyit.
Quaestor Hrurira. Az MNB közleményéből idéznék: „A Quaestor Hrurira Kft. – a mindenkori felügyelet által 2007 óta engedélyezett tájékoztatóján alapuló – legális kötvénykibocsátási programjának azonban – semmi köze sem volt ahhoz (kiemelés tőlem) hogy ezzel párhuzamosan egy másik társaságnál, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél visszaélés történt... Nincs tehát összefüggés a legális kötvényprogram és a visszaélés között....”
Ha a fentieket a felügyelet komolyan gondolja, tudniillik a Quaestor Hrurira Kft. kötvénykibocsátását a Quaestor Értékpapír Zrt. álcaként használva, a kibocsátó tudta nélkül azzal aljas módon visszaélt, akkor a helyzet nagyságrenddel rosszabb, mint korábbi nyilatkozataimban gondoltam. Szeretném megkérdezni, vajon az MNB szerint ki hozta meg a döntést a Hrurira kötvénykibocsátásáról és ki hozta meg a döntést a fiktív kötvények értékesítéséről. Ki hozta meg továbbá a döntéseket a Hrurira 2007 óta zajló, kötvénykibocsátásnak nevezett piramisjátékáról, ami az MNB szerint legitim azáltal, hogy ők és a korábbi felügyelet a tájékoztatókat jóváhagyta, és ezzel teret engedtek egy olyan folyamatnak, amelynek a végén több száz milliárd forint tűnik el? Hallott-e az MNB a Magyar Fejlesztési Bank által a Quaestor-csoportnak nyújtott, közel 20 milliárd forintos hitelről és a kapcsolódó problémákról? És arról, hogy a Győri ETO Park ügyében 2011 óta nyomozás folyt? Ha az MNB szerint a Quaestor-csoport tagjainak tevékenységét, úgy a Hrurira Kft.-ét, mint a befektetési szolgáltatóét nem Tarsoly Csaba és családja irányította, akkor kicsoda? Akkor miért Tarsolyék vannak előzetes letartóztatásban?
Újabb idézet: „2016. január 1-től az MNB honlapján a befektetési szolgáltatók ügyfelei havonta egyszer ingyenesen lekérdezhetik majd ügyfélszámlájuk egyenlegét”. Ezt én nem tartom megfelelőnek, szerintem erre az ügyfélnek bármikor, korlátlan számban lehetőséget kell adni, ingyen. Itt véleménykülönbség áll fenn köztem és az MNB között, és ez továbbra is megmarad, miután az MNB közleményben felsorolt indokok semmi újat nem mondanak. Ők úgy gondolják, én máshogy. Szerintük az én véleményem szakmaiatlan, szerintem meg az övék. Pont.
A továbbiakban megtévesztéssel vádolnak. Szívük joga. Mint ahogy nekem is, hogy őket vádoljam hasonlókkal. Leírtam, elmondtam, hogy miért gondolom ezt. Állításaimat fenntartom.
Széchenyi Bank. Ha a felügyeleti biztosnak módjában állt áttekinteni a vezetőség belső levelezését és a bank vezetői bizottságának jegyzőkönyveit, akkor pontosan tudhatják, hogy mivel foglalkoztam a bankban és miért köszöntünk el egymástól. Ezen túl erre a személyeskedő megjegyzésre nem kívánok reagálni.
A Quaestor-ügy végjátéka 2015. március 9-én kezdődött. Május 24-én immáron 76 napja nem tudjuk, hová tűnt több mint 200 milliárd forint ebben az ügyben.
