Multi: lehet áldás, de átok is

Rajtunk és a magyar cégeken múlik, hogy összeszerelő üzem lesz-e hazánkból.

Gyakran éri az a kritika a hazánkban működő multinacionális cégeket, hogy Magyarországot gyakorlatilag összeszerelő üzemként használják, a nagy szakértelmet igénylő tervezési, fejlesztési részlegeket már nem hozzák magukkal. Ennek az egyik oka éppen az, hogy a munkanélküliséggel sújtott régiókban sem megfelelő infrastruktúra, sem szakembergárda nincs a magas képesítést igénylő munkákhoz. Míg más területeken, ahol ehhez minden adottság megvan, nem tudnak hatalmas kedvezményeket kialkudni, és az is előfordulhat, hogy a jövőben szakemberhiánnyal kell megküzdeniük. Amikor egy nemzetközi nagyvállalat a fejlesztéssel foglalkozó részlegének keres telephelyet, akkor az adott ország bérszintje már másodlagos számára, elsősorban az érdekli, hogy az adott területen talál-e elég képzett munkaerőt. Ebből következik, hogy a magyar munkavállalók addig nem tudnak ellépni a futószalag mellől, amíg az ország oktatási rendszere nem látja el piacképes tudással a diákokat.

Mindebből akár azt a következtetést is le lehetne vonni, hogy amint a foglalkoztatás elér egy kedvező szintet, a hazánkban működő multik összetétele is megváltozik, és egyre nagyobb arányban lesznek jelen a magasabb hozzáadott értéket létrehozó ágazatok. A gondok azonban akkor sem szűnnek meg, ha az ország megtelik multikkal, csupán a problémák jellege változik. A nagy nemzetközi cégek ugyanis amellett, hogy munkát adnak a kis- és közepes vállalkozások egy részének, sokat ki is szorítanak a piacról. Márpedig a gazdagabb országok példái is azt mutatják, hogy a gazdaság húzóerejét még manapság is a kisebb hazai cégek jelentik. Ez Magyarországra is igaz, mivel annak ellenére, hogy a bruttó hazai termék hatvan százalékát a multik állítják elő, a foglalkoztatottaknak csupán a negyede dolgozik náluk. Ráadásul a nemzetközi vállalatok betelepülése nagyobb kockázatot hordoz magában, hiszen a piaci helyzettől függően akár tovább is állhatnak. Nem egy önkormányzat került nehéz helyzetbe az elmúlt években azért, mert túlságosan kiszolgáltatta magát egy cégnek. Komáromot például a leépülő Nokia, Budaörsöt pedig az elköltöző Pannon GSM–Telenor hozta nehéz helyzetbe.

További problémát jelenthet egy túlságosan a nemzetközi vállalatokra épülő gazdaságban, hogy a cégek kiviszik az országból az ott megtermelt haszon egy részét. A kormányok szinte mindenhol megpróbálnak gátat szabni ennek a folyamatnak, de inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az országok között a legfőbb különbség nem abban mutatkozik meg, hogy bent tudják-e tartani a multik nyereségét, hanem abban, hogy a gazdaságukhoz milyen arányban járulnak hozzá a külföldi cégek, és a saját nemzetközi vállalataik milyen profitra tudnak szert tenni más államokban. Hazánk ezen a területen nem áll jól. A külföldön is sikeres magyar cégek száma alacsony, a magyarnak tekinthető multik száma pedig elenyésző.

Ezen a téren azonban a régió többi országa sem áll sokkal jobban Magyarországnál. Jelenleg a volt kommunista országok gazdasága leginkább az alacsony bérek miatt betelepülő nemzetközi cégektől kap lendületet. A különbség azonban a következő évtizedekben növekedni fog ezen országok között, attól függően, hogy milyen hatékonyan használják ki a multik kínálta lehetőségeket. A nemzetközi cégek jelenléte ugyanis olyan előnyt kínálhat számunkra is, amely idővel orvosolhatja a nagy magyar cégek hiányából fakadó problémát. A multik hazai beszállítóinak egy része a nagyok farvizén utazva valóban nemzetközi hírnévre tehet szert, és idővel maga is magyar székhelyű nemzetközi nagyvállalattá válhat. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a cégek meg tudják-e ragadni ezt a lehetőséget, és létrehozzák-e az új magyar nagyvállalati réteget, vagy évtizedek múlva is egy-egy multi beszállítói lesznek.

Amennyiben néhány magyar cégnek sikerül átugrania a lécet, Magyarország kiléphet az összeszerelő műhely szerepéből, és néhány szektorban akár a világ élvonalába is felküzdheti magát. Ha viszont ez nem sikerül, akkor 2045-ben is azon kell majd törnie a fejét az aktuális kormánynak, milyen kedvezménnyel bírja rá a telephelyet kereső vállalatokat, hogy Macedónia helyett hazánkban létesítsenek üzemet.