Az első az úgynevezett új merkantilizmus. A merkantilista gazdaságpolitika a XVII. században élte virágkorát, legismertebb képviselője és egyben kidolgozója Jean-Baptiste Colbert, XIV. Lajos francia király minisztere. Lényege dióhéjban az exporttöbblet; a merkantilista országból több árut és szolgáltatást exportálnak, mint amennyit behoznak. A közvetlen cél akkor az volt, hogy megakadályozzák a nemesfémnek, a pénz alapanyagának kiáramlását az országból. Az ennek eléréséhez felhasznált eszközök között szerepeltek az ország iparát védő vámok és az állam aktív gazdasági szerepvállalásának keretében az iparosoknak nyújtott anyagi támogatások. A merkantilizmus ezáltal elősegítette a polgárosodást is.
Ma a védővámok Magyarország uniós tagsága és egyéb nemzetközi egyezmények miatt nem alkalmazhatók. Működnek viszont a támogatások, és az exporttöbbletre törekvés is jelen van. Ennek bizonyítéka a folyamatos, évek óta pozitív külkereskedelmi szaldó. Szintén változott a hazai fizetőeszközhöz való viszony, tudniillik manapság a gyengébb forint számít az export egyik elősegítőjének. De ne feledjük: a Napkirály korában nem volt infláció, a francia frank pedig nemesfém-fedezetű pénz volt. A mai magyar politikában az állam szintén aktív gazdasági szereplő, az uniós források és a hazai nemzeti támogatások elosztója; s a kormányzat által deklarált elvek betartása esetén valóban nagyfokú hasonlóság volna felfedezhető a mai és a néhány évszázaddal korábbi gyakorlat között. Az aktuális helyzet a teljes mértékben célzott támogatáselosztást nem teszi lehetővé, bár a kormány a maga részéről mindent megtesz. Colbert vélhetőleg borzadva szemlélné az előző kormányok időszakából itt maradt, neoliberális alapokon nyugvó szerződéseket. Külföldi beruházóknak szinte teljes adómentességet és kvázi területenkívüliséget garantáltak üzleti titoknak minősített szerződések keretében. Továbbá multinacionális tulajdonban lévő hipermarketek magyarországi leánycégei működhetnek veszteségesen az idők végezetéig, üzleti eredményüket az adózási szempontból legkedvezőbb feltételeket kínáló adóparadicsomokba transzferálva, teljesen törvényesen és az adóhivatalnak tetsző módon.