Az egyezményt kritizáló képviselők és civil szervezetek azonban nincsenek elragadtatva a jelentéstervezetben foglalt kompromisszumoktól. Ska Keller német zöldképviselő például, aki a bizottságban a jelentéstervezet ellen szavazott, kijelentette: nem világos, hogy a dokumentum kizárja-e, vagy csak módosítani akarja a beruházásvédelmi egyezményt. E kérdés azért vízválasztó, mert a beruházásvédelmi egyezmény – ennek az elfogadására két évtizeddel ezelőtt volt már egy kísérlet, az ún. többoldalú beruházásvédelmi egyezmény, amely végül civil szervezetek ellenállásán bukott meg – lényegesen csökkentené a nemzetállamok szuverenitását, gátolva, hogy országaik érdekét szolgáló szabályozásokat vezessenek be a multinacionális érdekekkel szemben. A Szociális Platform és a Független Szakszervezetek Európai Konföderációja (CESI) egyrészt üdvözölte, hogy a javaslattervezet a közszolgáltatásokat kiveszi a TTIP hatásköréből, másrészt a beruházásvédelmi egyezmény körüli bizonytalanság miatt aggodalmát is kifejezte.
A CESI főtitkára, Klaus Heeger szerint elérték, amiért küzdöttek, és kifejezte reményét, hogy a közszolgáltatások kérdésében az Európai Parlament is a bizottsági javaslatnak megfelelően foglal majd állást. Pierre Baussand, a Szociális Platform igazgatója viszont a beruházásvédelmi egyezménnyel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a javaslattervezetben kialakított kompromisszum egyrészt felesleges, másrészt destabilizáló hatású, az unió és az Egyesült Államok meglévő törvényei ugyanis elegendő védelmet nyújtanak a kormányhatalom multinacionális vállalatokkal szembeni esetleges túlkapásaival szemben. A vita tehát még nem dőlt el, mondhatnánk, csapataink harcban állnak. Nagy azonban a valószínűsége annak, hogy a népakaratot végül ugyanúgy nem veszik figyelembe, mint az európai alkotmány esetében.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!