Emellett a Lengyelország és Litvánia közé beékelődő, de Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi területre Iszkander típusú, rövid (1000 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakétákat telepítenek. Igaz, ezeknek hagyományos robbanótöltetük van, viszont mozgékonyak, nehéz célba venni őket, és igen nagy a manőverezési képességük. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint elfogadhatatlan és veszélyes, hogy Oroszország növeli nukleáris erejét.
Oroszországnak viszont az a véleménye, hogy az új atomrakéták telepítése nem sérti az ország által vállalat kötelezettségeket. Wolfgang Ischinger, a neves német diplomata, Németország korábbi washingtoni nagykövete és a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke kijelentette, hogy a NATO-nak és Oroszországnak azonnal abba kell hagynia a katonai izomgyakorlatot, hogy elkerüljék a félreértéseket és az abból származó veszélyes helyzeteket.
A NATO–Oroszország-viszony történetét áttekintve e figyelmeztetés elsősorban a NATO vezetőinek szólhat, hiszen a hidegháborút lezáró máltai Gorbacsov–Bush-találkozót követően nem az oroszok terjeszkedtek nyugat felé, hanem az akkor tett ígéretek ellenére a NATO kerítette be Oroszországot. Magyarország viszont, ahogy a XX. században több alkalommal is, akarata ellenére egy elmérgesedő konfliktus tűzvonalába kerülhet.
Lehet, hogy ideje lenne elgondolkodni azon, vajon a NATO valójában nem egy Hotel California-e, ahonnan kijelentkezhetünk ugyan, de amit sohasem tudunk elhagyni („We are programmed to receive. / You can check-out any time you like, but you can never leave!”).
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!