Megbukni románból

A július hónap Romániában évek óta az érettségivel kapcsolatos rémálomról szól.

Az idén újabb módosítást vezettek be a korrupció csökkentése érdekében – az elmúlt években ugyanis több helyen tanárokat vagy tanfelügyelőket vettek őrizetbe, mert – juttatások ellenében – megpróbáltak segíteni egyes diákoknak. Az oktatási miniszter a vizsga előtti napokban úgy határozott, hogy a megírt dolgozatokat másik megyébe szállítják, hogy az ottani pedagógusok javítsák ki őket. Ez zavart okozott a magyar megyék diákjai esetében, de utolsó pillanatban az oktatási miniszter elfogadta, hogy nem lehet a magyar dolgozatok javítását sorshúzásos alapon olyan megyére bízni, ahol nincs magyartanár, így az erdélyi érettségi dolgozatok nem kerültek a Kárpátokon túlra.

Ha megnézzük a statisztikákat, az ország egyes régiói között óriási különbségek vannak – ezeket Király András, a bukaresti szaktárca kisebbségi oktatásért felelős államtitkára az MTI-nek azzal magyarázta, hogy egyes középiskolák előrelátó módon eleve nem engedték vizsgázni (év közben megbuktatták) a felkészületlen diákokat. Az országos átlag javulását a szakember annak tulajdonította, hogy a diákok kezdik komolyan venni az érettségit. Egyébként a mostani, 106 ezer sikeres érettségiző közül százezer idei végzős. A korábbi években 350 ezer középiskolai maturandusnak nem sikerült leérettségiznie Romániában, közülük az idén 22 ezren újra próbálkoztak, de csak minden negyedik járt sikerrel.

A román tévénézők az idén sem maradtak nagy nyilvánosság előtt zajló botrány nélkül: most egy Bihar megyei éltanuló esete osztotta meg az országot. A vaskohsziklási Unirea Szakközépiskolában száznyolc érettségizőt zártak ki csalás miatt az érettségiről, köztük egy eminens diáklányt, a középiskolát csupa tízes osztályzattal elvégző Alexandra Burtát. Sorin Campeanu oktatási miniszter szerint újranézték a vizsgateremben elhelyezett kamerák felvételeit, és ezekből világosan kiderült: az eminens diák a matematikaírásbelin végig súgott a társainak, és engedte, hogy másoljanak róla. A tárcavezető szerint az ellenőrző testület nem hibázott, mind a 108 diákot kizárják az érettségiről, azok csak jövő ősszel vizsgázhatnak újra. Az érintett érettségizők szülei pert fontolgatnak a Bihar megyei tanfelügyelőség ellen.

Érdekes megvizsgálni az egyik magyar megye, Kovászna idei eredményeit.

Az országos átlagnál négy százalékkal alacsonyabb, 62,78 százalékos a sikeresen érettségizők aránya, ezzel a megye az országos középmezőnyben van – tavaly a pályázók alig 56,49 százaléka készült fel megfelelően. Az idén – akárcsak tavaly – a legtöbben a románírásbelin buktak meg (397 diák), míg például magyarból csak 87-en, matematikából pedig 165-en nem írták meg az átmenő jegynek számító ötöst. Ötvenegy olyan sikertelen érettségiző is van a megyében, akik mindenből megírták ugyan az átmenő ötöst, általános jegyük viszont hatos alatt marad, ezért a szabályok értelmében nem kaphatnak érettségi bizonyítványt.

Az érettségi körüli botrányok jól jelzik a román oktatási rendszer kommunista örökségét. Annak idején a párt azzal büszkélkedett, hogy szinte mindenkinek érettségije van Romániában, de hogy ez tartalmaz-e valós tudást, azt nem firtatták. A mostani rendszerben is sok az ellentmondás: a szakiskolásoknak, akik adott esetben heti egy órában tanulnak egy elméleti tárgyat, ugyanabból az anyagból kell érettségizniük, mint a líceumban ezzel a tárggyal heti sok órában foglalkozó diákoknak. A romániai PISA-vizsgálatok szerint a kamaszok, vagyis a tizenöt éves korosztály fele funkcionális analfabéta: ha el is tud olvasni egy szöveget, nem érti meg, a megoldásról nem is beszélve. A problémát tetézik a rosszul fizetett, motiválatlan pedagógusok és a társadalom egészében tapasztalható értékválság is: a tudás már nem érték, helyette az ügyeskedés képessége és a bármi áron megszerzett készpénz mennyisége a mérvadó.

Speciális helyzetben vannak a magyar származású diákok, akiktől a bukaresti oktatási minisztérium anyanyelvi szintű romántudást vár el. Nem véletlen, hogy a magyarlakta megyében a bukások fele a román nyelv és irodalom vizsgán történik. A szakemberek szerint óriási kihívást jelent a magyar környezetben élő, magyar anyanyelvű gyermekeknek, hogy a román anyanyelvű diáktársaikkal azonos követelményrendszernek kell megfelelniük.

Pár éve egy bukaresti napilap cikke nyomán kommentháború alakult ki a székelyföldi magyarok romántudásáról. Ehhez hozzászólt egy botosani-i tanárnő, aki korábban tíz évig Kézdivásárhelyen és környékén tanított magyar diákokat. Szerinte nem rosszindulat és elzárkózás jellemzi a székelyek hiányos román nyelvtudását, hanem a meg nem értéstől és a megszólalástól való félelem, hiszen bármennyire is erőltetik, Székelyföldön nem létezik többnyelvű közösség, és ennek történelmi okai vannak. „Ha minden héten egyetlen órát arra szánnának a román tanárok, hogy párbeszédbe hívják a tanulókat, ez segítené a nyelv megértését, és feloldaná a nyelvhasználattal, kifejezéssel kapcsolatos gátakat” – fogalmazott a pedagógus.