A BBC új konkurenciája

A brit közmédia világszerte legnézettebb műsora a Top Gear című autós magazin.

Jeremy Clarksont ugyanis idén márciusban egy producerrel szembeni tettlegesség miatt függesztette fel a BBC, vállalva ezzel azt is, hogy nem tudja műsorra tűzni az évad akkor még csak félkész, utolsó epizódjait. A BBC-t a Clarkson visszavételét követelő, egymillió aláírással ellátott petíció sem hatotta meg, sőt a letiltás után bejelentették: a Top Gear következő évadjára már nem szerződtetik Clarksont, a másik két műsorvezetőnek azonban új, több millió fontos szerződést ajánlottak. A rajongók lélegzet-visszatartva várták, hogy végleg felbomlik-e a Top Gear ikonikus csapata, de végül Richard Hammond és James May is visszautasította a BBC ajánlatát. „Mi hárman vagyunk egy csapat” – nyilatkozta May.

Kérdés volt azonban, hol és milyen formában állhat össze ismét ez a csapat. Bár a művészeivel kötött megállapodások részleteit a BBC nem hozza nyilvánosságra, a Daily Mirror tudni vélte, hogy korábbi BBC-s szerződésük alapján a trió 2017-ig egyik rivális brit tv-csatornán sem indíthat a Top Gearhez hasonló műsort.
Ilyen, úgynevezett versenykorlátozó záradék ma már szinte minden szerződésben szerepel, és mindkét fél részére nagyon sok múlhat a megfogalmazáson. (Évekkel ezelőtt szerzői jogok átruházása kapcsán kellett aláírnom egy olyan szerződést, amelynek területi érvényességét a „Világegyetemben” határozták meg, az érintett adathordozókat pedig „minden létező és a jövőben kifejlesztendő adatrögzítő technológiaként” definiálták. Ez akkor nevetségesen hangzott, de ha arra gondolunk, hogy még sem SD kártya, sem USB pendrive, sem e-book nem létezett, csak dicsérni lehet az ügyvédek előrelátását.)

Clarksonék szerződéséről nem tudni, hogy az a bizonyos záradék csak brit székhelyű és/vagy csak földi sugárzású műsorszóróra korlátozódott, mint ahogy azt sem, hogy a BBC ügyvédei valóban nem gondoltak-e minden „létező és a jövőben kifejlesztendő” műsorszóró technológiára, vagy a korlátozást kemény alkudozások árán szűkítették így. Tény azonban, hogy az azonnal elérhető és valós időben nézhető (vagyis nem előzőleg letöltött) internetes videoszolgáltatásokhoz csak az utóbbi 5-10 évben lett széles körben elég gyors az internet-hozzáférés, az pedig, hogy a helyi szolgáltatók mellett globális szereplők is megjelennek, még újabb fejlemény. Akárcsak az, hogy ezek a globális internetes szolgáltatók – az eredetileg kábeltévés HBO-hoz hasonlóan – önálló műsorokat is készítenek: a Magyarországon még nem elérhető, de Nagy-Britanniában rendkívül népszerű Netflix például csak 2012-ben tette elérhetővé első saját sorozatát. De az igazi nagy áttörést a Kevin Spacey főszereplésével készült Kártyavár (House of Cards) sorozat jelentette, amelynek első évadja 2013 elején került fel a Netflixre. A sors iróniája, hogy ez épp egy BBC-tv-sorozat amerikai adaptációja volt.

Az Amazon-birodalom részét képező Prime is hasonló babérokra törekszik, ezért csapott le a BBC-től váratlanul elpártolt Top Gear trióra. A Financial Times szerint 160 millió fontos üzlet három, egyenként 12 epizódból álló évadra szól, és ezzel egy epizód költségvetése az eddigi négyszeresére növekszik. És mivel az Amazon Prime se nem brit székhelyű, se nem földi sugárzású tv-csatorna, az üzletet a jelek szerint a BBC sem támadhatja meg.

Jeff Bezoz, az Amazon alapító vezérigazgatója a Sunday Telegraphnak adott minapi interjújában úgy fogalmaz, hogy „Clarksonnal a televíziózás új aranykorába lépünk”. Közben a BBC bejelentette, hogy népszerű műsorvezetője, Chris Evans lesz a Top Gear új házigazdája. A cím használati joga a BBC-t illeti, de a három korábbi műsorvezető neve annyira összeforrt a sorozattal, hogy kérdéses, mekkora nézettséget tud majd produkálni a köztévé új verziója. Ráadásul az Amazonnal való versengéssel a BBC pont abba az irányba mozdulna el, amit John Whittingdale, a médiáért is felelős kultuszminiszter erősen megkérdőjelez: nevezetesen, hogy be kell-e szállnia a közpénzből finanszírozott BBC-nek a kereskedelmi tv-csatornák, illetve immár a globális internetes tartalomszolgáltatók nézettségért folyó versenyébe. Már korábban is sok bírálat érte a BBC-t például azért, hogy az X-Faktorral szemben elindította a The Voice vetélkedősorozatot, amelyet ráadásul nem is házon belül alkotott meg, hanem készen megvett egy amerikai műsorformátumot.

A BBC vállalkozása most azért is előtérbe kerül, mert jövőre esedékes a közmédia működését szabályozó alapokmány, a Royal Charter újratárgyalása, amiről korábban írtunk is már e hasábokon. John Whittingdale pedig már jelezte, szerinte a BBC túl sok mindennel foglalkozik, és tevékenységének áramvonalasítására volna szükség. Erre reagálva a BBC több sztárja is nyílt levélben fordult a miniszterhez, miszerint a BBC megnyirbálása értékrombolás volna. Több lap is rámutatott azonban, hogy a levél aláírói mind több százezer fontos gázsit kapnak a BBC-től, így petíciójuk korántsem volt pártatlan. De az Amazon és Clarksonék szerződése a legjobban fizetett BBC-sztárénál is nagyobb pénzekről szól, és ebbe a globális versenybe nemhogy a közmédia, de még az országos kereskedelmi tv-csatornák sem igen tudnak beszállni. Ez már a televíziózás egészen új és egészen más aranykora.

(A véleménycikk a Magyar Nemzet 2015. augusztus 19-i számában jelent meg.)