Cirkusz Bukarestben

Victor Ponta évek óta sértő megjegyzéseket tesz Magyarországra és vezetőire.

Bekérette a román külügyi tárca hétfőn a bukaresti magyar nagykövetség képviselőjét egy interjú miatt, amelyet Zákonyi Botond nagykövet adott a Romania libera című napilapnak. A megbeszélésen a külügy szerint a román fél kifejezte „határozott egyet nem értését” azzal, amit a nagykövet a kétoldalú kapcsolatok egészéről nyilatkozott.

Érdemes kicsit megvizsgálni az ügy hátterét és szereplőit. A Romania libera a jobboldali ellenzékhez közel álló napilap. A jelenleg hivatalban lévő kormányfő, a szociáldemokrata Victor Ponta gyakorlatilag megbukott: ő az első miniszterelnök az országban, aki ellen eljárás indult korrupció miatt és akinek a vagyonát zár alá vette a korrupcióellenes ügyészség, a DNA. A belpolitikai botrány elől egy hosszú és indokolatlan törökországi gyógykezelésre menekült – sportbalesetet szenvedett térdét operálták –, és most, a nyári uborkaszezonra időzített visszatérése után úgy kell neki a figyelemelterelő cirkusz, mint egy falat kenyér. Egykori népszerűsége romokban, és az utóbbi időben csak rossz éri: kénytelen volt lemondani a pártelnöki tisztségéről, és tavaly elbukta az államfőválasztást is. Emlékezetes még a plagizálási botránya is, amelyet úgy oldott meg, hogy feloszlatta a doktoriját vizsgáló testületet.

Most pedig lássuk az augusztus 9-én megjelent interjú főbb megállapításait. A Sabina Fati újságíró által jegyzett beszélgetés a lap internetes oldalán a következő címet kapta: Interjú Zákonyi Botonddal, Magyarország bukaresti nagykövetével: a magyarok akkor kapnak autonómiát, amikor „úgy fognak viselkedni, ahogy az autonóm emberek viselkednek”. A nagykövet szerint a két ország 2012-ig kihasználta a kétoldalú kapcsolatokban rejlő kivételes lehetőségeket, de azóta nehézségek vannak a folyamatban. „A mi álláspontunk szerint ez a »közös potenciál« tartalmazza azt is, hogy olyan szállítási infrastruktúrát vagy energetikai kapcsolódást építünk, amelynek előnyeit mindkét fél élvezi. Egyelőre nem látjuk Románia részéről az elegendő jóindulatot az együttműködéshez ezen a területen: a gázvezetéknek kétirányúnak kellene lennie, de jelenleg csak a Magyarországról Románia felé tartó szállítás biztosítható. Azt várjuk, hogy a román hatóságok foglalkozzanak a fordított irányú forgalom feltételeinek megteremtésével is. Hasonló gondunk van a tíz, határon átmenő úttal is, amelyek elkészültek, de nem lehet használatba adni. Ezek nagyon fontosak lennének, egyezményeket írtunk alá az ügyben, de Románia el akarja csúsztatni az átadást addig az időpontig, amíg az ország csatlakozik a schengeni övezethez, ami még nagyon hosszú folyamat lehet. Románia és Magyarország között több mint négyszáz kilométer közös határ van, mindössze tíz közúti határátlépővel. Összehasonlításképpen: Németország és Franciaország között mintegy öt-tíz kilométerenként van egy átkelő.” A nagykövet egyebek mellett egy kérdésre válaszolva elmondta: nem az ő dolga azt állítani, hogy a román kormány elutasítja az együttműködést Magyarországgal, de a magyar félnek az a benyomása, hogy Bukarest visszafelé tesz lépéseket.

Mivel Zákonyi Botond jelenleg szabadságát tölti, a bukaresti minisztériumba Nagy Károly Zoltán első beosztott ment be. Bukarest szerint a nagykövet kijelentései Victor Pontáról elfogadhatatlanok és tiszteletlenek, a Szeged–Arad-gázvezetékkel kapcsolatban pedig a befejezés érdekében „szoros együttműködés” van a két fél között. A román külügy sérelmezte, hogy a nagykövet a beszélgetésben nem tett említést a romániai A1-es és a magyarországi M43-as autópálya összekötéséről – a nemrég rendezett átadáson maga Ponta is részt vett, ezáltal is hangsúlyozva, hogy Románia fontosságot tulajdonít az ilyen infrastrukturális beruházásoknak. A román fél a tíz, helyi érdekeltségű, határon áthaladó út megnyitása ügyében úgy véli: mivel a román–magyar határ egyben schengeni határ is, csak határátkelők létesítésével lehetne megnyitni ezeket. Ez túl nagy beruházás lenne ezeknek az utaknak a gazdasági jelentőségükhöz képest.

Később maga a kormányfő is megszólalt ebben a kérdésben. Victor Ponta egy bukaresti hírtelevízió élő adásában azt mondta: „Magyarország provokálja Romániát”, miközben az európai országok és az Egyesült Államok részéről „rendszeres bírálatoknak” van kitéve. „Jelenleg egész Európa és Amerika is bírálja őket az antiszemitizmusukért, a revizionizmusukért, az oroszbarátságukért, a bevándorlók ellen épített kerítésért, és akkor arra tesznek kísérletet, hogy Romániát is bevonják a botrányba” – fogalmazott. A politikus szerint Magyarországról azért járnak Romániába élelmiszert vásárolni, mert kormánya júniusban 24-ről 9 százalékra csökkentette az élelmiszerek áfáját. „Ezért idegesek amiatt, hogy nem nyitunk elég utat a két ország között” – jelentette ki.

Victor Ponta cinizmusa és kettős mércéje felháborító. Miközben ő évek óta sértő megjegyzéseket tesz Magyarországra és választott vezetőire, Romániával kapcsolatban tényeket sem lehet említeni a sértődés és diplomáciai cirkusz veszélye nélkül. Számtalan esetben hozott magyarellenes intézkedést, de szeret európai, kisebbségbarát politikus szerepében tetszelegni. Szóban harcol a korrupció ellen, de elvárja, hogy parlamenti képviselő kollégái ne szavazzák meg mentelmi jogának felfüggesztését akkor, amikor az ő törvénytelen pénzszerzéseiről van szó. Magyarországot vádolja revizionizmussal, de Romániában beszéltek-beszélnek elnöki szinten a Moldovai Köztársasággal való egyesülésről. Információink szerint több mint egy éve blokkolják a kolozsvári és csíkszeredai magyar konzulátusokon az új emberek akkreditálását, így nem vagy csak nagyon nehezen tudnak személyzetet cserélni – az már más kérdés, hogy ez ellen a gyenge és szakmailag meggyengült magyar külügy is jóval többet tehetne. És az is pikáns adalék, hogy adott esetben épp ezen a román hatóságok által akadályozott kolozsvári főkonzulátuson kérnek schengeni vízumot a moldovai állampolgárok, ugyanis hazánk a Moldovában követséggel nem rendelkező uniós országok vízumkiadója.

Szomorú ezt kimondani, de Bukarest nemzetközi szinten is sokkal profibb a saját igazának érvényesítésben. Alattomosan, sunyin, de hatékonyan dolgozik: nincs komoly következménye annak, ha egy labdarúgó-válogatottmérkőzésen akár az egész stadion azt üvölti, hogy „kifelé a magyarokkal az országból”, miközben a magyar szurkolók hasonló, román- vagy zsidóellenes rigmusáért mi zárt kapus mérkőzést vagy komoly pénzbüntetést kapunk.

Érdekes az utak kérdése is: a keleti határunk mentén lévő fürdőkbe vagy strandokra tömegesen érkező román turisták nem örülnének annak, ha nem kellene ötven kilométereket kerülni a kevés határátkelőhely miatt?

Véletlen, de hétfőn épp a románok által sokat emlegetett nagylaki autópálya-határátlépőnél jártam. Meglepődve tapasztaltam, hogy az utazási okmányok ellenőrzésére felállított bódék közelében egy hatalmas zászlórúdon ott lobog a román trikolór, de magyar zászlót sehol sem látni. A Románia területén lévő, román kivitelezők által felépített határátkelőhelyen állítólag még nem készült el a magyar zászlórúd. Ehhez képes Bukarestben az is baj volt, hogy a magyar miniszterelnök miért posztolt a tusnádi látogatása kapcsán a Facebookra székely zászlót is tartalmazó képeket.