Apró közjáték zavarta meg a minap a Helsinki Bizottság és a Migration Aid Nyugati pályaudvarnál tartott sajtótájékoztatóját. Egy arra tévedt járókelő megkérdezte a jogvédők képviselőjét: „De mi lesz akkor, ha többet küldenek vissza?” Somogyvári Zoltán válaszában hozta a kötelezőt, vagyis kritizálta a kormány menekültpolitikáját, amivel – meglátása szerint – ezreket taszít kilátástalanságba ahelyett, hogy a hónuk alá nyúlna, és fölkarolná őket. Aztán egyebek mellett kijelentette: a százezer migráns többsége már Nyugaton van, egyszerre 5-10 ezernél több sosem tartózkodik hazánk területén, vissza pedig roppant kevés, alig ezer embert küldtek eddig az uniós országokból.
Világos! Félelmeink tehát alaptalanok. A Habony-művek propagandájának összes állításával szemben nem leszünk megszállt ország, nem fognak elárasztani bennünket ilyen-olyan szír, afgán meg koszovói elemek. A hatvanas férfit viszont nem nyugtatta meg Somogyvári magabiztos előadása. Ezért inkább tovább kérdezett: „Eddig ezer?” „Igen, eddig. Eddig ezer” – vágta rá a Helsinki Bizottság munkatársa, majd a férfi folytatta: „Jó, de mi lesz akkor, ha többet küldenek vissza?” Kínos csend állt be ebben a pillanatban, amit az egyik szervező tört meg: „Elnézést, uram, maga újságíró? Ha nem, akkor hagyja őket szóhoz jutni!” A férfi odébbállt, a sajtótájékoztatót pedig hamarosan rövidre zárták.
Miért meséltem el mindezt? Azért, mert borzasztóan idegesít a balliberális körök süketelése az emberiességről, a toleranciáról és a befogadásról. Félreértés ne essék, nem az emberiességgel, a toleranciával vagy a befogadással van bajom, hanem azzal, ahogy egyesek ezeket használják a butaság kicsinosítására, vonzóbbá és eladhatóbbá tételére. Mert valójában erről van szó. Ez is egy termék, amit adományokra lehet váltani. A kockázatok pedig senkit sem érdekelnek.
Ezt egyébként legjobban azokon a civil önkénteseken lehetett lemérni, akik csütörtökön, „a nagy Keleti pályaudvari razzia” idején dolgoztak a Baross tér alatti aluljáróban. Ismert, a migránsok zömét a déli országrészben gyűjtik össze, aztán Röszke és Szeged érintésével irányítják őket Budapestre. A Keletibe érkeznek meg és a Nyugatiból kell – illetve inkább csak kellene – továbbutazniuk a befogadótáborokba. Nem tudom, hogy okkal vagy ok nélkül, de a hatóságok állítólag a migránsok zömét úgy indítják el, hogy egy éjszakát mindenképpen a fővárosban kelljen tölteniük. Ez megint nettó ostobaság, ráadásul életveszélyes is, amit csak tetéz Budapest vezetése, amely csak szeptemberben akarja orvosolni valahogy a menekültválságot, addig meg mindenki vigyázzon magára. Agyrém. Na de vissza a civilekhez!
Az szép dolog, hogy etetik, itatják a közterületen összeverődő külföldieket, s közben lehetőség szerint anyanyelvi tájékoztatást is adnak nekik. A baj nem ezzel van, hanem azzal, hogy amikor jön a rendőr, ők gyorsan kiokosítják a migránsokat a búvóhelyekről és a nemzetközi vasúti menetrendről.
Annak a hatvanas férfinak bizonyára ehhez is lenne egy-két kérdése: „Eszükbe jutott már, hogy ezzel a bűncselekmény határát súrolják, hiszen illegális bevándorlók útját egyengetik a Nyugat felé? Elgondolkoztak már azon, hogy mi lesz, ha csak egy terrorista is van a százezres áradatban, s azt éppen önök segítik a céljához? Jó, ne fessük az ördögöt a falra. Legyen terrorista helyett »csak« egy fertőző beteg! Ki fogja vállalni a felelősséget a járványért, amit okoz?”
Pedig a válasz egyértelmű: ha valami történik, az nyilván a populista kormány hibája.
