Fény derült a fogyasztás megszégyenítő voltára is, s hogy „a létező felső osztály az alsóbb osztályok kizsákmányolásával bezárja a lehetőséget, a tényleges egyenjogúságot hangoztatva pontosan az ellenkezőjét cselekszi”, az egyik rab pedig kifejtette: a foglalkozások során teljesen felháborodott lelkiállapotba került a világban zajló eseményekről hallván. Hisz mindenki tudja, hogy a cselekvéshez sokszor kell a felháborodott lelkiállapot, márpedig kitörni csak cselekvéssel lehet. A kedves aktivisták is így gondolhatták: hisz egy tüntetésen való részvétel előtt is szükséges rendesen felháborodni a Facebookon, akkor hát biztos ez kell a raboknak is.
Erkölcsfilozófia, alapvető pénzügyi ismeretek, bevezetés a munka világába? Ugyan már! Bourdieu kell! Kapitalizmusellenesség, marxizmusközeli nézetek és az elit hibáztatása! Fő a társadalmi tudatosság, anélkül nehéz eldönteni, kire érdemes végtelenül dühösnek lenni.
Nem lehet mondani, hogy nem volt kiktől tanulni: Dósáék tavaly decemberben Hogyan neveljünk forradalmárokat? címmel írtak a Kettős Mércén az indiai piroslámpás negyed lányainak nyújtott társadalomtudományi képzésről. Az is remek ötlet volt, de talán mégsem kellene a köztörvényesekből rögtön forradalmárokat nevelni. Lehet, hogy egy huszonéves radikálbalos hippi szerint a normakövetésnél nincsen borzalmasabb, de az elítéltek között talán mégsem ezeket a tanokat kellene terjeszteni.
