Marxizmus a börtönben

Ki gondolná, hogy ekkora keletje van újabban a politikai filozófiának Európa-szerte a börtönökben?

Lakner Dávid
2015. 08. 18. 14:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ki gondolná, hogy ekkora keletje van újabban a politikai filozófiának Európa-szerte a börtönökben? Nem is olyan rég hallhattunk róla, hogy a norvég tömeggyilkost, Anders Breiviket felvették az Oslói Egyetem politikatudományi szakára: ott még ugyan nem tartunk, hogy a 35 éves férfi részt is vehessen az órákon, de azért a képzést így is teljesítheti. Legalább így sem telnek majd unalmasan a 77 ember, köztük rengeteg tizenéves haláláért felelős gyilkos mindennapjai, az a röpke két évtized, amit börtönben kell töltenie tettéért. Ahogy hasznosan teltek azon magyar rabokéi is, akiknek a Közélet Iskolája nevű csoport tartott három hónapon keresztül társadalomtudományi képzést, többek közt Bourdieu-szövegekkel megismertetve őket. A két eset közti különbség persze látványos: a magyarok esetében nem tömeggyilkosokról van szó, és messze nem élnek olyan kényelmes körülmények között, mint mondjuk Anders Breivik. Azt mégis nehéz megmagyarázni, miért gondolta úgy a magyar szervezet, hogy radikálbalos politikai nézetekkel kell megismertetni azokat a rabokat, akiknek feltehetőleg jóval általánosabb képzésekre lenne szükségük. Az ugyanis nem kérdés, hogy a társadalomba való visszailleszkedést a tanulás határozottan segítheti. A lázítás, a társadalomhibáztatás és a kapitalizmusellenes nézetek kifejtése ellenben kevésbé.

Augusztus 3-án jelent meg a Kettős Mérce blogon egy cikk, amelyből megtudtuk, hogy az uralkodó gazdasági-politikai folyamatokról való tudás „éppolyan fontos az aktív társadalmi részvételhez, mint a szabályok betartása vagy a munkavégzés – ami mostanában egyedüli állampolgári feladatként tűnik fel a közbeszédben” (Dósa Mariann). Szemlézték a rabok reflexióit is, így minderről a tudásról még pontosabb képet kaphattunk. Az egyik elítélt például ekként foglalta össze a tanultakat: „a kapitalizmus pont a normákhoz való igazodásból profitál”. Ez aztán tényleg felháborító, hogy még profitálnak is a normákhoz való igazodásból: épp ezt kell oktatni egy rabnak, úgyis már minden mással annyira tisztában van, hogy a kapitalizmusellenes-normaellenes hangulatkeltés az, amire a legnagyobb szüksége van!

Fény derült a fogyasztás megszégyenítő voltára is, s hogy „a létező felső osztály az alsóbb osztályok kizsákmányolásával bezárja a lehetőséget, a tényleges egyenjogúságot hangoztatva pontosan az ellenkezőjét cselekszi”, az egyik rab pedig kifejtette: a foglalkozások során teljesen felháborodott lelkiállapotba került a világban zajló eseményekről hallván. Hisz mindenki tudja, hogy a cselekvéshez sokszor kell a felháborodott lelkiállapot, márpedig kitörni csak cselekvéssel lehet. A kedves aktivisták is így gondolhatták: hisz egy tüntetésen való részvétel előtt is szükséges rendesen felháborodni a Facebookon, akkor hát biztos ez kell a raboknak is.

Erkölcsfilozófia, alapvető pénzügyi ismeretek, bevezetés a munka világába? Ugyan már! Bourdieu kell! Kapitalizmusellenesség, marxizmusközeli nézetek és az elit hibáztatása! Fő a társadalmi tudatosság, anélkül nehéz eldönteni, kire érdemes végtelenül dühösnek lenni.

Nem lehet mondani, hogy nem volt kiktől tanulni: Dósáék tavaly decemberben Hogyan neveljünk forradalmárokat? címmel írtak a Kettős Mércén az indiai piroslámpás negyed lányainak nyújtott társadalomtudományi képzésről. Az is remek ötlet volt, de talán mégsem kellene a köztörvényesekből rögtön forradalmárokat nevelni. Lehet, hogy egy huszonéves radikálbalos hippi szerint a normakövetésnél nincsen borzalmasabb, de az elítéltek között talán mégsem ezeket a tanokat kellene terjeszteni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.