Bevándorlókért Schengen?

Két vasat tart a tűzben a kötelező menekültkvóta elutasításával Bukarest.

Románia amilyen későn reagált az Európát sújtó menekültválságra, olyan hamar kidolgozta a bevándorlókkal kapcsolatos határozott álláspontját. Bár a bukaresti politikai osztály ritkán képes konszenzust kialakítani alapvető kérdésekben, ezúttal ideológiai és párthovatartozásától függetlenül valamennyi politikai erő elutasítja az Európai Bizottság által erőltetett kötelező kvótarendszert. Sőt, egységesen vallja: az ország nem képes nagyszámú menekült befogadására és integrálására. Azaz adott esetben talán mégis hajlandó szolidaritást tanúsítani a migránsok letelepedését támogató EU-tagállamokkal, ennek azonban máris megszabta az árát: a schengeni övezethez történő csatlakozást.Miközben Görögországból Macedónián és Szerbián keresztül a mai napig ezrével tódulnak a menekültek Magyarországra, a romániai közélet ingerküszöbét még augusztusban sem érte el a téma. Ennek oka elsősorban az, hogy az ország nem esik a bevándorlók menetelésének útvonalába, a román határőrségnek pedig elvétve kell illegális határátlépőkkel szemben intézkednie. Sokak szerint azonban csak idő kérdése, hogy a Magyarország déli határszakaszán megépített drótkerítés miatt a menekültek Románián keresztül kényszerüljenek belépni az EU területére.A bukaresti illetékesek akkor kezdtek „eszmélni” migránsügyben, amikor több román hírtelevízió helyszíni tudósításban számolt be a görögországi Idomeniben, a vajdasági Nagykanizsán és a Röszkén átvonuló áradatról. Az alaphangot Traian Basescu volt államfő adta meg szeptember elején, leszögezve: Romániának el kell utasítania a migránsok átvételét, mert nem lesz képes integrálni őket, hiszen évtizedeken keresztül a romákat sem tudta integrálni. A kétszer ötéves mandátumát tavaly decemberben befejező jobbközép politikus arra figyelmeztetett: mivel várhatóan „népes családjukat” is maguk után hozzák, a menedékkérők befogadása nem pusztán elszállásolásukat jelenti. Biztosítani kell kulturális jogaikat, mecseteket és anyanyelvű iskolákat kell építeni számukra, amit Basescu szerint Romániának nem szabad önként magára vállalnia.A volt elnök az elmúlt hétvégén is síkra szállt a menekültek befogadásának elutasítása mellett, annak a meggyőződésének adva hangot, hogy a bevándorlókkal együtt egész terroristahálózatok szivárogtak be a kontinensre. – Miként integráljunk mi több ezer mozlimot, akikről azt sem tudjuk, hogy síiták-e vagy szunniták? Időnként még szidjuk egymást Romániában élő magyar testvéreinkkel, de nem robbantjuk fel egymást, mint otthon a mozlimok – érzékeltette a nemzetiségek közötti együttélés sajátosságait és eltérő formáit Basescu.„Könyvelői módszernek” nevezte és elutasította a kötelező menekültkvótát Klaus Johannis jelenlegi államfő is, amikor a napokban kiderült, hogy az EU-tagállamok számára kidolgozott kvótarendszer alapján Romániának a korábban kilátásba helyezett 1700 migránson felül 4646 menekültet kellene befogadnia, vagyis összesen több mint 6300-at. Johannis szerint a tagállamoknak a szolidaritás jegyében, önkéntes alapon kell bevándorlókat befogadniuk, a kötelező kvótarendszer nem megoldás, Románia pedig legfeljebb 1785 menedékkérőt tud elhelyezni, többet nem.Érdekes, hogy a bevándorlópárti Angela Merkel német kancellártól eltérően Románia német nemzetiségű elnöke úgy véli, országa nem képes integrálni a Közel-Keletről és Ázsiából érkező bevándorlókat. Ezzel az állásponttal amúgy társadalomkutatók és egyházfők is egyetértenek. Romániában a Fekete-tenger partján fekvő Dobrudzsa régióban él jelentős számú, hivatalos adatok szerint 65 ezer főnyi őshonos muzulmán közösség, amelynek többsége török és tatár nemzetiségű. Rajtuk kívül több ezerre tehető ugyanakkor azoknak a mozlimoknak a létszáma, akik a kommunizmus idején, Nicolae Ceausescu és az arab országok által kötött egyezmény alapján érkeztek ide tanulni, majd az országban ragadtak. Nem hivatalos adatok szerint a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején mintegy félmillió arab egyetemista és diák élt a nagy egyetemi városokban. Közülük sokan üzletemberként, a román titkosszolgálatoknak nyújtott „védelmi pénznek” köszönhetően vették ki részüket a rendszerváltást követő vadkapitalizmusból; annak idején az országban az arab maffia volt az első számú külföldi befektető. Mások a társadalom megbecsült, köztiszteletnek örvendő polgáraivá váltak, élen a romániai rohammentő-szolgálatot megalapító, hosszú évek óta a bukaresti egészségügyi minisztérium államtitkári tisztét betöltő, palesztin származású Raed Arafattal.Sokan érkeztek ugyanakkor az elmúlt években rossz szándékkal, dzsihadista szervezetek tagjaiként. Egy ilyen sejtet legutóbb idén áprilisban sikerült lelepleznie a hírszerzésnek az észak-erdélyi Szatmárnémetiben: a héttagú, az országból kiutasított csoport tagjai az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetek radikális nézeteit vallották, és kapcsolatban álltak a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét megtámadó Kouachi testvérekkel.A nem őshonos mozlimoknak a romániai társadalomba való beilleszkedése tehát nem minden esetben bizonyult sikeresnek, ráadásul a velük szemben kialakult képnek egyáltalán nem tett jót a bukaresti óriásmecset terve sem. A román szociáldemokrata kormány júniusban 11 ezer négyzetméteres telket bocsátott ingyen a mozlim közösség rendelkezésére a fővárosban, ahol a török állam segítségével felépítik Európa egyik legnagyobb, kétezer hívő befogadására alkalmas iszlám vallási és kulturális központját. Számos politikus és történész nemzetbiztonsági kockázatnak tartja a mecset létesítésének tervét, mert az szerintük az iszlám radikálisok központjává, a terrorizmus regionális centrumává válhat.A kontinens belseje felé özönlő bevándorlóáradat, valamint az iszlám romániai térhódítása közepette nem véletlen, hogy számos mértékadó bukaresti politikus nyíltan azt hangoztatja, hogy hazájának egyetlen menekültet sem szabad beengednie a területére. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) diaszpóráért felelős elnöke például azt javasolja, hogy közel-keleti migránsok helyett a bukaresti hatóságoknak a Nyugat-Európában élő mintegy hárommillió románt kellene hazacsalogatniuk, illetve a kelet-ukrajnai frontra vezényelt kárpátaljai román férfiakat és családjukat áttelepítenie. A szeptember 4-i magyar–román futballmérkőzésre Budapestre látogató Liviu Dragneát, a PSD ügyvivő elnökét ugyanakkor bevallottan elrettentették a Keleti pályaudvaron látottak. – Valahogy nem szeretnék ugyanennyi bevándorlót látni Bukarest utcáin – állapította meg sokatmondóan a politikus.De Bukarest még a bevándorlók deklarált elutasítását is a maga hasznára kívánja fordítani az európai porondon. Victor Ponta miniszterelnökkel az élen számos romániai politikus úgy véli: ha Brüsszel szolidaritást vár az országtól a menekültek befogadása terén, akkor ennek a szolidaritásnak kölcsönösnek kell lennie, vagyis az EU-nak többéves halogatás után végre rá kellene bólintania az ország schengeni csatlakozására. Kérdéses, mennyire lehet sikeres ez a román taktika olyan körülmények között, hogy az Európai Bizottság illetékesei rengetegszer elismerték: Románia műszaki szempontból teljesíti a belső határellenőrzés nélküli térséghez történő csatlakozás feltételeit, a döntés azonban politikai természetű. A tagállamok között a migránsválság kezelése terén tapasztalható súlyos nézeteltérések ismeretében kevésbé valószínű, hogy az EU éppen most jutna közös nevezőre schengeni határainak keleti kiterjesztését illetően.