Egy államférfira emlékezünk ma – ezzel az üzenettel lepte meg Facebook-követőit a Jobbik alelnöke, Szávay István október 6-án. Azonban nem az aznap elhunyt Göncz Árpádra gondolt a radikális képviselő, hanem Gömbös Gyuláról emlékezett meg oldalán, méghozzá egy Marschalkó Lajos-idézettel, melyben a szélsőjobboldali újságíró az egykori kormányfőt dicsőítette. A fentebb említett meglepetés pedig szintén megvolt, a Jobbiktól is jobbra sorolt Tián Pál például „Ez szép, Pista! Mégis rendben vagy!” kommenttel reagált a megemlékezésre. A Jobbik-alelnök válaszában közölte, jólesik neki Tián elismerése.
Valóban kellemes, ha dicsérik az embert, hát még az olyan nehéz időkben, amikor a pártvezetés keményen nyesegeti a vadhajtásokat, és a sajtóban írtak kapcsán nem győzi hangsúlyozni, hogy Tián nem volt tagja a pártnak, sőt 2012 óta minden kapcsolat megszakadt közte és Vona Gábor között. A fajvédelemtől induló és Hitler hatalomra kerülését az elsők közt üdvözlő Gömbös ezek szerint belefér a mérséklődő irányba.
Az 1932-ben kormányfői széket szerző Gömbös, akinek nevével nemcsak a bethleni iránnyal szembeforduló autokratizmust és a választási csalások tömkelegét hozták összefüggésbe, de az 1935-ös endrődi sortüzet is, melynek nyolc halálos áldozata volt. Kellett a kisgazdáknak követelőzniük, ugye – bár a szemtanúk állítása szerint semmi nem alapozta meg az állítást, hogy a csendőrökre támadtak volna. A sortűz halottjai között több nő is volt. Sem az eljáró főszolgabírót, sem a csendőrséget nem vonták később felelősségre. Mindezt Gömbös Gyula államférfi regnálása alatt, aki hazafiként hozzájárult a németek melletti szorosabb elköteleződéshez, hazánk kilátásainak romlásához (még ha a gazdasági válságból sikerült is időlegesen kilábalni), hogy aztán halála után (1936) Darányi Kálmán vegye át a helyét.
Érdekes, hogy a baloldali radikálisok emlékezetével szemben mindig sziklaszilárd meggyőződéssel fellépő jobbikosok mennyire elnézőekké válnak, ha a nemzeti érdekek állítólagos védelmezői kerülnek szóba. Holott valójában éppen hogy a magyarság lehetőségeit szűkítette Gömbös, míg az a Szálasi Ferenc, akit többen szintén oly nagyon csodálnak, még nagyobb káoszt és terrort szabadított az országra. Őt például egy 2010-es Mandiner-interjúban Zagyva György Gyula Magyarország utolsó törvényes miniszterelnökének nevezte, mondván, a Szent Koronára esküdött fel. Szálasiról például a tabudöntögető, véleményét mindig keményen kifejtő Vona Gábor így vélekedett a Kuruc.infónak adott 2013-as interjújában: „Szálasit is tanulmányoztam, a naplója érdekes és elgondolkodtató volt, de a Szálasi-képre elképesztő mértékű politikai teher rakódott, így az ő életművének a valós történelmi megítélése és megírása egyelőre még várat magára.”