Közel-keleti törésvonalak

A Közel-Kelet ma bellum omnium contra omnes – mindenki harca mindenki ellen.

Ez különösen vonatkozik Szíriára, ahol a jelenleg zajló háborúban minimálisan hat tengely mentén lehet meghúzni azokat a törésvonalakat, amelyek az érdekellentétek kialakulásához vezettek, és amelyek a háború vagy az esetleges béke kimenetelét befolyásolhatják. Ezek egyike az évezredes belső megosztottság az iszlám szunnita és síita ága között. A szíriai síita kormányt támogatja a síita Irán és az ugyancsak síita libanoni Hezbollah szervezet. Ezzel szemben állnak a szaúdiak, a törökök és az izraeliek. Egy másik, a vallási megosztottsággal szoros kapcsolatban álló törésvonal a közel-keleti regionális hatalmi vetélkedés Irán, Szaúd-Arábia és Törökország között, miközben a szétesett Irak már nem számottevő politikai tényező. Egy harmadik törésvonal a kurd érdekek mentén húzható meg, ez a nép most elérkezettnek érzi az időt, hogy megkísérelje az önálló államiság megvalósítását, amit leginkább a húszmilliós kurd népességgel rendelkező Törökország ellenez. Izrael a legnagyobb fenyegetést Iránban és a Hezbollahban látja, az oroszok pedig, akiket a NATO terjeszkedésével kapcsolatban becsaptak, most jó lehetőséget látnak arra, hogy a káoszban megerősítsék földközi-tengeri jelenlétüket – bár egyetlen szíriai támaszpontjuk aligha ellensúlyozhatja azt a mintegy ezer amerikait, amely behálózza az egész világot, és Oroszországot is körbeveszi. Mindeközben szinte teljesen szabad teret kapott az Iszlám Állam, amelynek legfőbb célja a Közel-Keletet imperialista érdekek szerint felosztó Sykes–Picot-egyezmény semmissé tétele és a térség egységes iszlám állammá való átalakítása.

A Közel-Kelet ma bellum omnium contra omnes – mindenki harca mindenki ellen. Fogas kérdés, hogy ezen a furcsa sakktáblán végül ki lesz a győztes.