Nem jött be a nagy terv Joseph „Sepp” Blatternek: nem sikerült a februári tisztújító küldöttgyűlésig a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) élén maradnia. Pedig mindent megpróbált: reformprogramot hirdetett a korrupció ellen – amelynek szerinte ő nem is volt részese –, és az sem hatotta meg, hogy a labdarúgást szerető közvélemény és politikusok garmadája szólította fel a FIFA-t arra, hogy azonnal váltsanak elnököt.
Még a május végi tisztújítást követően lehetett olyan véleményt olvasni – például Gary Neville-től, a Manchester United kétszeres Bajnokok Ligája-győztes jobbhátvédjétől –, hogy Sepp Blattertől csak akkor lehet megszabadulni, ha a legnagyobb focisták (Cristiano Ronaldo és Lionel Messi) is az 1998 óta hatalmon lévő svájci sportdiplomata távozása mellett szólalnak fel. Meggyőződésem, hogy ez se lett volna elegendő, ugyanis a modern futballban már jó ideje a pénz beszél. A FIFA főszponzorainak figyelmeztetése már komoly anyagi károkkal fenyegette a szervezetet és a sportágat, így lépni kellett. S mit ad Isten, pár héttel a Coca-Cola és társainak jelzése után a szervezet etikai bizottsága – amelyet egyébként Blatter alapított – kilencven napra felfüggesztette az elnököt.
Elsőre mindenki örülhetett, ám aztán a naptárra tekintett az ember, és látta, hogy ha a kilencven nap letelik, január elejétől február végéig ismét Sepp Blatternek fogják hívni a FIFA vezetőjét. Az etikai bizottság azonban gondolt erre: a hűtlen kezeléssel és sikkasztással vádolt Blatter esetében 135 naposra bővíthető a felfüggesztés, így már nincs esélye visszatérni a szervezet élére. Hacsak A FIFA végrehajtó bizottsága október 20-ra rendkívüli gyűlést hívott össze, amelyen sajtóinformációk szerint a február 26-i elnökválasztás elhalasztása lesz a téma.
Akárhogy is, a Jérome Valcke exfőtitkárt és Michel Platini európai futballszövetségi (UEFA) elnököt is felfüggesztő szervezet nem tud egyhamar megszabadulni a korrupciótól. Nem elég lefejezni egy velejéig korrupt rendszert ahhoz, hogy normálisan működjenek a dolgok. Jól jelzi ezt, hogy a Blattert ügyvivő elnökként követő rangidős alelnök, Issa Hayatou maga is keveredett már korrupciós ügyekbe. Az afrikai szövetséget diktátor módjára irányító Hayatou – aki egy nagy hatalommal rendelkező kameruni família sarja, bátyja vezette is az országot – a gyanú szerint pénzt fogadott el a tévéjogokért és a Katarra való szavazásért cserébe. Annak ellenére, hogy alatta emelkedett sokat az afrikai futball színvonala, és a hathatós segítségével rendeztek világbajnokságot 2010-ben először a kontinensen, nem lehet azt állítani róla, hogy feddhetetlen vezető lenne.
A fenti, másodvonalból vett példa is bizonyíthatja: Blatter olyan szinten behálózhatta a FIFA-t, hogy a legtöbb alatta dolgozó (szak)ember is sáros lehet bizonyos sötét ügyletekben. Azok a szövetségi vezetők, akik támogatták a májusi tisztújítón, egyből gyanúsak lehetnek – Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke nincs köztük. Ám a britek eljárása magyar szempontból is érdekes lehet: a BBC szerint a parlament meg fogja hallgatni Greg Dyke-ot, az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) elnökét, aki mindvégig kitartott Platini UEFA-elnök mellett.
Aki a gyanús sportvezetők közelébe kerül, jó viszonyt ápol velük, tisztséget vállal (például végrehajtó bizottsági tagságot) az általuk vezetett szövetségben, maga is gyanússá válik. Amíg gyanús alakok ólálkodnak a vezető pozíciók körül, sosem lehetünk nyugodtak, így kérdéses, hogy Blatter eltávolítása valóban a futball jövőjéről, vagy csak az érdekcsoportok nyomásának érvényesüléséről szól-e.
