Importált igazságszolgáltatás

A román példa követése rosszul sülne el Magyarországon.

Sajátos „keleti nyitást” figyelhetünk meg a Párbeszéd Magyarországért mikropártnál. Az LMP-dezertőrökből alakult társaság az új pártok klasszikus témájával, a korrupcióellenességgel próbálkozik: ahogy nyáron (akkor tizenhét oldalas javaslatcsomagot is beterjesztettek, amelyet a Jobbik is támogatott), úgy november közepén is előállt azzal, hogy korrupcióellenes ügyészséget kellene alapítani Magyarországon. És hogy mi ebben a keleti nyitás? Az, hogy egy tőlünk keletre fekvő ország illetékes igazságszolgáltatási szervét tekintik követendő példának.

A PM szerint ugyanis Romániában hatékonyan működik a korrupcióellenes vádhatóság, a Directia Nationala Anticoruptie (Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség, DNA). Az ügyészséget jelenleg egy sepsiszentgyörgyi egykori kosárlabdázó, Laura Codruta Kövesi vezeti. A DNA már az ő 2013-as kinevezése előtt is minden politikai oldalra „lövöldözött”, ám idén nyár elején Victor Ponta miniszterelnök került a célkeresztbe. Végül annyira megszorongatták Pontát, hogy a politikus lemondott, kihasználva a bukaresti diszkótüzet követő tüntetéssorozat által keltett hullámokat. A DNA emellett a bukaresti főpolgármestert is „leszedte a pályáról”.

Kétség sem férhet hozzá, hogy a román politikai elit – miként a magyar vagy akár minden állam elitje – bizonyos mértékig korrupt. Abban sem kételkedhetünk, hogy a DNA-nak hatalmas szerepe volt abban, hogy ezen elit egy részét el lehet távolítani a politikából. Ám a DNA alapításának körülményei elárulják, hogy Magyarországon jó eséllyel sohasem működhet független korrupcióüldöző szerv.

A DNA elődjét Parchetul National Anticoruptie (Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészségi Iroda, PNA) néven alapították 2002-ben a – most kormányzó – szociáldemokraták. Ez azért fontos adalék, mert kiderül belőle, hogy egy korrupcióellenes szerv képes lehet akár az alapítója kezébe is harapni, ha úgy alakulnak a dolgok. Nos, a PNA nem működött hatékonyan az első években, ezért az Európai Unió is bírálta az országot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig kikötötte: ha a térségben e téren a legrosszabb mutatókkal rendelkező Románia nem lép fel erélyesebben a korrupció ellen, búcsút inthet az IMF-től és a Világbanktól hitelként remélt eurómillióknak. 2006-ra átalakították a PNA-t DNA-vá, el is kezdett működni, az IMF-panaszok pedig elmaradoztak.

Úgy tűnik tehát, hogy az eddig a hatalomban egyetlen percet sem töltő pártok (PM, Jobbik, Modern Magyarország Mozgalom stb.) által annyira kedvelt DNA külső nyomásra alakulhatott olyan hatékony szervvé, mint amilyen ma. Egy másik, elég erőteljes vélekedés az a Laura Codruta Kövesi által vezetett ügyészséggel kapcsolatban, hogy az nemcsak nyugati érdekeket szolgál ki, hanem az előző államfő, Traian Basescu egykori politikai ellenfeleivel számol le szép sorjában. Más kérdés, hogy maga Basescu még áprilisban – amikor hozzá közel állókra is lecsapott a DNA – úgy nyilatkozott egy interjúban, hogy szerinte rossz irányba indult el a szerv, amely visszaéléseket követ el az előzetes letartóztatás gyakori alkalmazásával.

Egy korrupcióellenes ügyészség alapproblémája a hatalmi ágak szétválasztásában rejlik. Alapvetően az igazságszolgáltatáshoz tartozik ugyan, ám valójában nagy hatalommal rendelkező politikai aktor. A volt elnöknek igaza van abban, hogy egy jól időzített előzetes letartóztatás közéleti fegyver is lehet, így összességében veszélyes olyan politikai szervet létrehozni, amelyre a politikának semmilyen ráhatása nincs. Félreértés ne essék, nem ellenzem a korrupcióellenes harcot, csupán úgy vélem, a román példa követése rosszul sülne el Magyarországon.