Van-e megoldás korunk egyik legnagyobb problémájára?

A magyar álláspont és a gyors cselekvőképesség jogosultsága beigazolódni látszik.

És ezzel elérkeztünk a mai migrációs válság első állomásához. A migránsok legnagyobb része arról a területről érkezik, ahol az „arab tavasz” csődöt mondott, ahol a diktátorok bukása után is zűrzavar, háborúzás, öldöklés folyik. A legszomorúbb, hogy a világ legrégibb, ténylegesen multikulturális területén egy sátáni erővel rendelkező kegyetlen hatalom ütötte fel a fejét, az Iszlám Állam. Amely a világpolitika kudarca.

Az Egyesült Államok igyekszik hatalmi pozícióját megtartani. Gazdasági és politikai terjeszkedésében akadály a még mindig létező, és egyelőre erős Eurázsia. Nyugati része az Európai Unió, keleti része a keresztény Oroszország, és a vele Eurázsiai Gazdasági Unióban szövetkező ázsiai államok. „Európa, vagyis Eurázsia nyugati része még mindig jelentős politikai és gazdasági hatalmat képvisel, Ázsia pedig a gazdasági növekedés létfontosságú központja lett. Amerikának, ha meg akarja őrizni jelenlegi világhatalmi elsőbbségét, akkor meg kell akadályoznia, hogy egyeduralkodó és ellenséges eurázsiai hatalom jöjjön létre.” E sorokat Zbigniew Brzezinskitől idéztem, a Trilaterális Bizottság alapító emberétől, az amerikai erőpolitika egyik legmarkánsabb képviselőjétől. A fenti vélemény az 1999-ben megjelent A nagy sakktábla című könyvében olvasható. A világ egyik legismertebb politológusának szakértelme a geopolitika területén vitathatatlan. Az viszont nem elfogadható, hogy az Egyesült Államok védnöksége alatt meg kell születnie egy globális világállamnak. Amerikának, éppen úgy, mint Európának, a keresztény kultúra, civilizáció bástyájának kellene lennie, és kéz a kézben kellene egy jobb világ megteremtésének érdekében együttműködniük.

Egyre többen vetik fel, hogy a szervezett migrációs invázió Európa ellen egy jól kigondolt amerikai terv része. Úgy tűnik, az Egyesült Államok igenis támogatja az iszlám jelenlétét Európában, különben miért támogatná az erőltetett bevándorlást. És ami nem elhanyagolható szempont: türelmetlenül várja a TTIP aláírását. A közeljövőben aktuális transzatlanti paktum főleg amerikai óriáscégek számára lehetővé tenné Európában a gazdasági globalizáció korlátlan kiterjesztését. Ez sok millió új munkahelyet igényel. Az unió munka nélküli tömegei erre nem alkalmasak, bérigényük túl magas. A ránk erőltetett bevándorló tömegek viszont hosszú távon biztosítanák a multinacionális vállalatoknak az aránylag olcsó munkaerőt. Merkel kancellár asszony, ellentmondva öt évvel ezelőtti véleményének, miszerint a multikulturalizmus megbukott, kinyitotta Németország kapuit az idegenek előtt, és káoszt teremtett egész Európában. Mint tudjuk, ő támogatja a szabad kereskedelmi társulást az amerikaiakkal, és ha a németek a paktumot aláírják, akkor az unió több országa követheti a német példát. Ebben az esetben Európa gazdasági önállósága elveszett, a nemzetállamoknak befellegzett, az egyeduralmat a nemzetközi cégek veszik át. Az átlagpolgár keveset tud a paktumról, az érdekelteknek így jó, mert széles, demokratikus vitára nincs kedvük várni. A lobbi viszont a paktum érdekében óriási, erre súlyos pénzeket áldoznak. Amerika bírálja a korrupciót, harcolnak ellene – főleg más országokban.

Mit hoz a jövő, nem tudni, de Európának nincs szüksége a transzatlanti paktumra, nincs szüksége a nemzetközi cégek uralmára, nincs szüksége bevándorló munkásokra, hiszen egész Dél- és Kelet-Európára jellemző a munkanélküliség, főleg a fiatalok körében. A káosz ellenére sem a németek, sem a franciák nem hajlandók határozott lépésekre a migráció lefékezése érdekében, és a kelet-európai (volt szocialista) országokat erős bírálattal illetik, mert nem hajlandók keresztény nemzetállamaikat muszlim tömegekkel összekeverni. (Az unió alapvető, kezdeti hibája volt, hogy a különböző történelmi múlttal, más és más mentalitással, és merőben különböző társadalmi berendezkedéssel rendelkező nemzeteit egy kalap alá vették Brüsszel honatyái.)

Mi a teendő? Van megoldás? A magyar álláspont és gyors cselekvőképesség beigazolódni látszik. Ezt még azok a szomszédaink is elismerték, akik pedig gyakran bírálták a magyar politikát. A visegrádi négyek példamutatóan összefogtak egy közös cél érdekében, és sokan remélik, hogy szövetségük kibővülhet. Az új lengyel kormány megbízható partnernek tűnik, és ők megnyerhetik az ügynek a három balti államot. Ők pontosan úgy félnek az iszlám jelenlététől, mint a hatalmas orosz szomszédtól. A horvátokkal volt némi konfliktus, de a többség támogatná, hogy a visegrádi szövetséghez csatlakozzon. A szlovénok, akik már hetek óta a saját bőrükön érzik az erőszakos migráció „áldásait”, örömmel csatlakoznának egy olyan csoporthoz, akikkel együtt könnyebben védekeznek Brüsszel erőszakossága ellen. A román, bolgár, szerb szövetség már létezik, velük is lehet egyeztetni. Végezetül nem szabad elfelejteni, hogy a nyugat-balkáni térségnek (Albánia, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina) is érdeke, hogy valahova tartozzon, és még mielőtt az uniós tagság napirendre kerülne, partnerségbe kerülhetnek az identitásukat védő kelet-európai nemzetekkel.

A V4-ek soha nem voltak unió- vagy NATO-ellenesek, így a kibővített szövetség is megtarthatná jó kapcsolatát Brüsszellel, de jogot igényelne, hogy a bevándorlás minden kérdésében saját maga döntsön. Az unió vezetőinek meg kellene érteniük, hogy egy óriási, idegen kultúrájú tömeget nem lehet, nem szabad Európa őslakóira ráerőszakolni, akiknek joguk van saját hazájukban nyugodtan élni. A tömeges bevándorlást, amely már hónapok óta ostromolja Európát, nem indokolja semmiféle gazdasági megfontolás, legkevésbé a transzatlanti paktum. De nem indokolja a humánus, emberbaráti szempont sem, mert senki nem mondta, hogy az igazi menekülteket ne fogadjuk be, azonban lássuk be, tényleges menekült aránylag kevés van a bevándorlók tömegében.

Magyarország nem akar kilépni az unióból, sőt igyekszik azt erősíteni. Amíg a NATO-ra szükség van, érdeke a tagság, de nem támogatható az oroszellenes magatartás. Kelet-Európa kis népei több mint ezer éve keresztények: római katolikusok, protestánsok vagy ortodox keresztények. Ezt a közös identitást kellene közösen megvédeni. Az Európai Unió minden tagállama meghallgatja és megfontolja Brüsszel tanácsait, utasításait, de a kimondottan Európa-ellenes döntéseket határozottan vissza kell utasítani.

A szerző újságíró (Németország)