A rekord árnyéka

Vásárolni, nyaralni vagy dolgozni mennek a magyarok külföldre?

A reptér vezetői szerint az utasforgalmi rekord elérésében közrejátszottak az idén indított új útvonalak, a megnövelt repülőgép-kapacitások, valamint a sűrűbben közlekedő járatok éppúgy, mint Budapest egyre fejlődő turisztikai kínálata vagy éppen a külföldiek számára kedvező ár-érték arány. A Budapest Airport idei átlagos forgalomnövekedése novemberig meghaladta a tizenkét százalékot, ami több mint kétszerese az európai átlagnak, és ezzel egyike lettek a leggyorsabban növekvő repülőtereknek a kontinensen. Csak az elmúlt egy évben három új légitársaságot köszöntöttek Budapesten, és nem kevesebb mint 18 új járat indult, az egész évet tekintve pedig 44 légitársaság összesen 100 útvonala volt elérhető a budapesti utasok számára.

Jó dolog, hogy egyre több külföldi érkezik hozzánk, de a fentebb bemutatott elképesztő londoni forgalom némi óvatosságra int: a rekorddöntésben nagy valószínűséggel komoly szerepe van azoknak a honfitársainknak, akik a jobb megélhetés reményében, munkakeresés céljából repülnek külföldre. Azt ugyanis nem hinném, hogy magyarok százezrei mennek bevásárolni Londonba, vagy hirtelen angol hölgyek és urak éreztek ellenállhatatlan vágyat arra, hogy megnézzék Budapest szépségeit. Ugyan előfordulhat, hogy a hagyományos turizmus is növekedik (erről mindjárt később), de az a tény, hogy jelenleg napi tizenegy járatból nyolc fapados, azt jelzi, hogy inkább a kispénzű emberek keltek és kelnek útra. Persze hallottam a buliturizmusról is, melynek során anyagilag kevéssé jól eleresztett fiatalok ruccannak át berúgni a budapesti romkocsmákba, de várjunk az elhamarkodott következtetéssel – a pesti vendégéjszakák később bemutatandó adatai nem támasztják alá ennek nagymértékű növekedését.

Nemrég tartottak évértékelőt a magyar turizmus vezetői is, és ebből kiderült, most már öt éve töretlen a hazai és ezzel együtt Budapest turizmusának növekedése. Az idei első kilenc hónapban 8 200 000 turista 21 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeinken, ami vendégszám tekintetében 8,4 százalékos növekedést, míg vendégéjszakaszám tekintetében 6,4 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest. Még az is lehet, hogy idén az országnak is összejöhet a tízmilliós rekord, összesen 25 millió vendégéjszakával és 350 milliárd forintos bevétellel. Ami sokkal fontosabb: a turizmus a hazai GDP-nek több mint kilenc százalékát teszi ki, és a magyar munkavállalók tizenegy százaléka dolgozik ebben az iparágban. Fontos terület ez, sok ember megélhetése függ tőle, így érthető, ha az ágazat vezetői cseppet sem örültek az év folyamán a Keleti pályaudvaron megjelent migránsáradatnak vagy akár a párizsi terrortámadások az egész kontinens turizmusát befolyásoló eseményeinek.

Érdekesség, hogy leginkább a kínai turisták száma gyarapodik nálunk: az év első kilenc hónapjában 42 százalékkal jöttek többen, mint tavaly! Az örömben üröm, hogy az elmaradó oroszokat egyelőre nem tudjuk visszacsábítani. Mielőtt hagyjuk elringatni magunkat a számok által, nem árt megjegyezni, hogy például a budapesti turizmus fő küldő országa jelenleg még Magyarország: a 2014-es év statisztikái alapján az angol turisták közel 700 ezer, a német turisták körülbelül 600 ezer vendégéjszakát töltöttek el a fővárosi szállodákban, míg a magyar vendégéjszakák száma közel 940 ezer volt!

Ha a KSH legfrissebb adatait nézzük, még árnyaltabb a helyzet. Eszerint az idei esztendő első tíz hónapjában a szálláshelyek 6 százalékkal több, összesen 22,735 millió vendégéjszakát regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. A külföldinél jobban nőtt a belföldi turizmus: a nemzetközi vendégek 5,6 százalékkal több, 11,419 millió, míg a belföldi látogatók 6,3 százalékkal több, 11,316 millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.

Szerintük októberre erőteljesen lefékeződött például a brit forgalom: az augusztusi és szeptemberi 21, illetve 12 százalékról 3,9 százalékra esett az angol turisták aránya. A Csehországból érkező vendégek 1,8, a Németországból érkezők 14 százalékkal kevesebb vendégéjszakát vettek igénybe, az októberi adatok alapján a lista hatodik helyén álló Oroszországból érkezők forgalma 36 százalékkal csökkent – közölte a KSH.

A világ bonyolult: ami nagyon jó hír az egyik ágazatnak, az elgondolkodtató eredményt jelent máshol. Jó dolog, hogy a budapesti repülőtér rekordokat dönt, az viszont meglehetősen aggasztó, ha a Magyarországról külföldre távozók pörgetik a forgalmat. Illetve nem volna gond ez sem, ha mindez azért történne, mert hirtelen annyira meggazdagodott volna a magyar társadalom, hogy nagyon sokan engedhetnének meg maguknak repülős nyaralást vagy akár egy bevásárlós-városnézős, hosszú hétvégés kiruccanást. Ha viszont mosogatni, árut feltölteni, hétvégi egészségügyi ügyeletet adni vagy csak egyszerűen megélni megy ki a magyar Londonba, az nem jelent túl jót az országnak. Még akkor sem, ha havonta küldenek pénzt az otthon maradt rokonoknak, és december végén hazarepülnek az ünnepekre.