Hát ez az, ami hiányzik belőlünk. Amikor már a fél világ átszokott a könnyűnek és nem hizlalónak kikiáltott margarinra, néhány évtized elteltével megtudtuk, hogy az bizony eléggé egészségtelen. Ugyanis a háború idején katonák olcsó élelmezésére kikísérletezett margarin bizonyos alkotóelemeit szervezetünk nem tudja lebontani. Vagyis nyugodtan ehetünk vajat. Nem lepődtem meg, hiszen már megtörtént egy másik nagy beismerés: a koleszterinbombának kikiáltott tojásról kiderült, hogy mégsem robbantja szét ereinket. Így aztán amit elvesztettünk a margarinréven, azt visszanyertük a tojásvámon. A reggelire főzött lágytojás vajas pirítóssal többé nem az öngyilkosjelöltek léha gesztusa.
Lehet, mindez csak olyan közép-európai okvetetlenkedés, mélységes ellenérzésem lelepleződése a nyakunkon lévő transzatlanti kereskedelmi egyezmény iránt, amely lehetővé tenné, hogy vegyszerrel átmosott csirkéket importálhassunk, mert a politikai korrektséget leszámítva nálunk az a legnagyobb hiánycikk. Hiteles halbiológusok szerint ha a lazacok véletlenül kiszabadulnak a tenyésztőtelepekről és ott szaporodni kezdenek, hazavághatják a természetes lazacpopulációt. Ez így már sok. Mert ha a szuperlazactól az északról vagy keletről hébe-hóba hozzánk is átránduló medvék is génmódosulnak, akkor nekünk kaput.
Egy mázli, hogy elvesztettük a Felvidéket meg Erdélyt.
