A bankok és pénzügyi szolgáltatók egyre-másra hozzák nyilvánosságra felméréseiket, hogy mit is vásárol az átlagos magyar család, és milyen forrásból. Ezek a közlemények azoknak szólnak, akik drágább ajándékot vásárolnának, mint amit elbír a zsebük, s ezért hitelt vennének fel. Gyorskölcsönökről, kedvező kamatozású és online hitelekről is tucatszám landolnak üzenetek az e-mail fiókokban, de a közösségi oldalakat is elárasztják a vásárlásra és hitelfelvételre ösztönző ajánlatok karácsony közeledtével. Vigyázni kell azonban ezekkel a – sok esetben nullaszázalékos kamatot ígérő – hitelajánlatokkal, mert előfordulhat, hogy az apró betűs részben vannak elrejtve a valódi költségek. Nem ritka ugyanis, hogy kamatként valóban nem számolnak fel semmit, a teljes hiteldíjmutató (thm) azonban messze van a nullától. Bevett szokás, hogy kezelési díj vagy egyéb címen akár tíz százalék feletti költséget is számolnak a hitel után, tehát szó sincs arról, hogy valóban ingyen lenne. Ha valaki mégis kölcsönből szeretne ajándékot venni, alaposan nézze meg az ajánlatot: a nagy értékű műszaki cikkeknél a nagyobb áruházakban általában korrektül szerepelnek a pluszköltségek is a termékismertető cédulán. A legbiztosabb azonban, ha a vásárló rá is kérdez az eladónál, hogy valóban nulla-e a thm. De még ha egy hitelre vásárolt termék árát nem is terheli semmiféle pluszköltség, akkor sem biztos, hogy jó boltot csinál az ember, amikor megveszi. Az esetek nagy részében ugyanis az árba már előre beleszámítják az „elengedett” hitel költségét, vagyis drágábban adják, mint amennyiért máshol megkapnánk az áhított árucikket. Ezért bármilyen csábító is az ajánlat, vásárlás előtt érdemes körülnézni a webáruházakban, valamint az internetes ár-összehasonlító oldalakon.
Arra is van példa, hogy egyes termékeket hitelkártyás vásárlás esetén olcsóbban kínálnak, vagy hitelkártya kiváltásához kötik a kedvezményes vásárlást. Az ilyen ajánlatok elfogadása azért veszélyes, mert az emberek jó része nem tartja számon pontosan, hogyan is áll a hitelkártyaköltéseivel. Ha például olyan, nagyobb értékű terméket vásárol az ember hitelkártyával, mint a számítógép vagy a televízió, amelynek kifizetése meghaladja a fizetőképességét, s ezért nem tudja időben (ez általában a tárgyhónapot követő tizenötödike) visszatölteni hitelkártyájára az összeget, akkor kamatot kell fizetnie. S bár sokan nem tudják, a késedelmes visszatöltéskor nem a feltöltési határnaptól számítják fel az igen borsos, 30-40 százalékos kamatot, hanem a vásárlás időpontjától. A vásárláshoz kiváltott hitelkártyánál pedig sokan nem veszik figyelembe, hogy amennyiben nem használja rendszeresen az ember, akkor az egyetlen vásárlást terheli az éves kártyadíj.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!