Ki az a Rohács József?

Titkosszolgálati játszmák része lehetett a „Meciar-kommandó” működése.

A kilencvenes évek közepéig nem volt bűnügyi hír róla, ám az évtized második felében egy sor leszámolás – elsősorban robbantások – kapcsán az ő neve is felmerült. 1995-ben Michal Kovác akkori szlovák köztársasági elnök fiát elrabolták, és Bécsbe vitték. A szlovák titkosszolgálat (SIS) egyik ügynöke, Oskar Fegyveres arról vallott, hogy az emberrablás hátterében a Meciar-féle titkosszolgálat és annak vezetője, Ivan Lexa állt. Fegyveres – akinek azóta nyoma veszett – összekötője és barátja Robert Remiás rendőrtiszt lett. 1996 áprilisában Pozsonyban Remiás autója felrobbant, a nyomozás szálai pedig Imrich Oláhhoz vezettek, valamint Roháchoz, akit egykor a Csehszlovák Néphadseregben állítólag robbantási szakértőnek képeztek ki. A szlovák hatóságok által részben megerősített sajtóinformációk szerint Rohácék a pozsonyi alvilág akkori főnökének, Miroslav Sykorának a közvetítésével Ivan Lexától kapták a megbízást a merényletre. A pálya azonban veszélyesnek bizonyult: Oláhot és Sykorát is meggyilkolták. A Rohác elleni elfogatóparancsot 2002-ben vonták vissza, mivel a Remiás-ügyet eredménytelenül lezárták.

Időközben azonban Magyarországon is történt egy s más. 1996-tól 1999-ig szinte nem múlt el nap anélkül, hogy valakit meg ne öltek volna, vagy kézigránát, illetve pokolgép ne robbant volna valahol az országban, de főleg Budapesten. Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes is beszélt arról az először a szlovák sajtóban megszellőztetett titkosszolgálati akcióról, amely többek között Magyarország ellen irányult. Az 1999-es úgynevezett Mitro-jelentés hivatalosan is elismerte, a SIS Omega-akciójának célja az volt, hogy zavarkeltéssel hátráltassák az ország NATO- és EU-csatlakozását. Kovács Lajos és a szlovák rendőri források is úgy tudják, a Meciar-kommandóval – köztük Roháccsal, Imrich Oláhval és Jozef Hamalával – robbantássorozatot hajtattak végre Budapesten az 1998-as választások előtt. Ekkor robbantották le a Fidesz Lendvay utcai székházán Áder János irodájának az erkélyét, majd robbantottak Szájer József fideszes képviselő és Torgyán József FKGP-elnök házánál. A robbanóanyag ugyanúgy a csehszlovák Danubit volt, mint később az Aranykéz utcai merényletnél. A hatóanyagok egyezése, illetve a nyomozások eredménye nyomán gondolják ma is sokan, köztük vezető beosztású rendőrtisztek, hogy Boros Tamás kivégzését is a SIS parancsára hajthatták végre.

A szlovák parlament számára készült Mitro-jelentés után vált nyilvánvalóvá, hogy Rohácékat a SIS védelmezte. A magyar és a szlovák hatóságok előtt az is nyílt titok, hogy Rohácékat a szlovák titkosszolgálat képezte ki. Rohácékra itthon először a magyar katonai titkosszolgálatok figyeltek fel a kilencvenes évek közepén, nem utolsósorban az akkoriban igencsak felpezsdült magyarországi SIS-tevékenység nyomán. Ekkor jött az újabb fordulat a Meciar-kommandó életében: Nógrád megyéből Nagykőrösre tették át a székhelyüket, s előbb Boros Tamás olajszőkítő telepét, később a magyar olajmaffia legismertebb cégének, az Energol Rt.-nek a telephelyét védték fegyveresen. Ennek a cégnek volt az egyik igazgatója Portik Tamás, aki most vádlott-társa Rohácnak a Fenyő- és a Boros-gyilkosság ügyében is. Ezekben a perekben Jozef Hamala is ott ülne a vádlottak padján, ha élne.

Rohác ellen 2013-ban Szlovákiában egy maffiózó vallomást tett, amely szerint a Sykora-klán zsoldjában 1997 októberében meggyilkolta a kassai maffia főnökét, Robert Holubot. A férfit csak harmadjára sikerült likvidálni. Egy kassai benzinkúton a lövész nem találta el Holubot, a pozsonyi Danuda Hotelben már pisztolyból többször is eltalálták, de túlélte. A maffiózó vallomása szerint Rohác a kramárei kórház tetejéről, a csukott ablakon át Agram géppisztollyal szitává lőtte az intenzíven fekvő Holubot. (A vád szerint Agramot használt Fenyő János lelövésénél is.) 2015 áprilisában a besztercebányai volt maffiafőnök, Mikulás Cernák bevallotta, hogy ő ölette meg Jozef Roháccsal riválisát.

Maga Rohác tagad minden vádat és gyanúsítást. P. Gál Judit bűnügyi újságírónak még azt sem ismerte el, hogy embert ölt volna. A Halálosztók című könyvben megszólaló Rohác azt is tagadta, hogy a Meciar-érában a titkosszolgálat katonája lett volna. „Kreáltak rólam egy történetet, és a tíz év alatt, amíg szökésben voltam, újabb és újabb hazug információkat szivárogtattak az újságoknak, ezzel akartak provokálni, hogy elkaphassanak” – mondta Rohác. Aki azt is elárulta, hogy pontosan tudja, kik lövették le Remiást, és hogyan végeztek vele. Ezeket az információkat átadta valakinek, hogy ha ő eltűnne vagy meghalna, nyilvánosságra kerüljenek.

A legnagyobb kérdés Roháccsal kapcsolatban mégis az: miért nyilatkozta egy szlovák lapnak szökése alatt írásban, hogy a magyarországi és szlovákiai leszámolássorozat, valamint a politikai vonatkozású robbantások sora nem volt más, mint titkosszolgálatok harca?