A családok életére, a költségvetés kiadásaira és a gazdaságra, azon belül is az építőiparra jelentős hatással lehet, hogy az év elejétől nagymértékben megnövelte a kormány az otthonteremtési támogatás összegét. A tavaly bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is jobb volt már, mint a korábbi szocpol, az igazi áttörést azonban az idei változások jelentették. Igaz, sok kritika érte a bevezetés módját, és a részletszabályokba is sokan belekötöttek, de nem vitatható pozitív hatása a gyermeket nevelő családokra. Bár sok tekintetben javított a tavaly júliustól élő csokrendszeren az idén életbe lépő módosítástömeg, a legjelentősebb változás mégiscsak az, hogy megnövekedett a vissza nem térítendő támogatás összege. Az egy gyermeket nevelők esetében új és használt lakás esetén is hatszázezer forint az összeg felső határa, a kétgyermekesek új lakás építése vagy vásárlása esetén 2,6 millió forintra számíthatnak, míg ha használt ingatlanba ruháznak be, legfeljebb 1,43 millió forinttal számolhatnak. Igazán jól azonban a három vagy több gyermeket nevelők járnak. Ők is abban az esetben, ha új lakást vásárolnak vagy építenek. Használt lakás esetén ugyanis a lakásnagyság függvényében legfeljebb „csak” 2,75 millió forint ütheti a markukat. Ha azonban új ingatlanba ruháznak be, akkor tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak, ráadásként pedig maximum ugyancsak tízmillió forint, legfeljebb három százalékkal kamatozó hitelt.
Miután a részletszabályok igen bonyolultak, s a végleges, az új és használt lakás esetén alkalmazandó előírásokat részletező két rendelet – bár azokat a kormány február harmadikára ígérte – csak a napokban jelenik meg, akinek nem sürgős, érdemes megvárni a két jogszabály közzétételét. Bárhogy is van, az biztos, hogy a 10+10 millió forintos támogatás hírére családok százezrei kezdtek el gondolkodni a lakásépítésről, lakásvásárlásról. A jogszabály értelmében ugyanis gyakorlatilag bárki, akinek legalább három, iskoláskorú gyermeke van, vagy vállalja, hogy tíz éven belül megszületik a három gyermek – esetleg örökbe fogadja őket –, jogosult a támogatásra, illetve a kedvezményes hitelre.
Az új rendszer bevezetésével a kormánynak több célja volt. Egyrészt a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítása, vagy legalább mérséklése. Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézetének vezetője e cél kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézkedés minden bizonnyal segíteni fogja a gyermekvállalást, a családalapítást, de a népességfogyást önmagában nem állítja meg. Emellett szükség lenne egy összetett programra, amely egyéb eszközökkel is segíti a cél elérését, például a gyermekellátás színvonalának növelésével, rugalmasan működő óvodák, bölcsődék alapításával. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy a fiataloknál nem elsősorban a lakhatás a fő probléma, hanem a munka és a család összeegyeztetése, valamint az anyagi biztonság megteremtése, amit sok esetben az alacsony bérek akadályoznak. A szakértő szerint az új csokrendszer előnyeit a stabil családok, illetve az előnyösebb helyzetben lévők tudják majd igazán kiaknázni.
A kormány másik célja a lakásépítés fellendítése volt. Erre annál is inkább szükség volt, mert a 2008-as válság kitörése óta drasztikusan visszaesett a lakásépítés hazánkban, s a korábbi évi 40 ezer újlakás-építéssel szemben már évente alig 8-9 ezer lakás épült. A piac reagált is: emelkedni kezdtek az új lakások árai, ami nem kifejezetten örvendetes a lakásvásárlók számára. Az a rendelkezés is januártól lépett életbe, amelynek célja szintén a lakásépítési piac fellendítése volt, és amelynek értelmében a lakásépítés áfáját 2019-ig a jelenlegi 27 százalékkal szemben öt százalékra engedi le a kormány. A lakásépítés felgyorsulása természetesen magával vonja egyrészt az építőipari munkahelyek számának bővülését, másrészt az építőanyagok iránti igény növekedését. Összességében a két ágazatban mintegy 30-40 ezer új munkahelyre lehet számítani az elkövetkező néhány évben. A jobb lakhatási feltételek megteremtését zászlajára tűző Habitat for Humanity magyarországi szervezete ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, előfordulhat, hogy a kereslet és a kínálat nem egy időben fut majd föl, s ez hiányokhoz vezethet. Várakozásuk szerint ugyanis az építőipar kapacitásbővülése lassabb lesz, mint az igények fölfutása. Várhatóan az elkövetkező hónapokban, illetve évben igénylik majd legnagyobb számban a támogatást és az új lakásokat a családok, a kapacitásnövelés viszont hosszabb távon futhat ki. Ennek legnagyobb korlátja ugyanis a képzett munkaerő hiánya. A Habitat kimutatása szerint a lakásépítéshez szükséges szakipari munkások hiánya általános, villanyszerelőből például az ország 19 megyéjéből 17-ben hiány mutatkozik.
Lakáspiaci elemzők azzal számolnak, hogy az áramvonalasított csok hatására akár az is előfordulhat, hogy az eddigi városba költözési tendencia megfordul, s a főváros, valamint a megyei jogú városok esetén egyre több sokgyermekes család dönt úgy, hogy a városból valamelyik környező kistelepülésre költözik az alacsonyabb árak ismeretében és a jelentős támogatás reményében. Több kisebb település önkormányzata pedig – igaz, jellemzően nem az agglomerációban, hanem inkább a népességfogyással küszködő helységekben – ingyentelkekkel igyekszik a településre csábítani a lakásra vágyó fiatalokat. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, szép dolog ugyan a települések gesztusa, de csak ott várható, hogy komoly igény mutatkozik majd a telkek iránt, ahol a közelben munkalehetőség is akad.
Azok a családok azonban, amelyek akár ingyentelken, akár más helyen az építkezés mellett döntenek, a gyermekek számának függvényében elnyerhető 600 ezer és 10+10 millió forint közötti támogatás, illetve hitel mellett arra is számíthatnak, hogy ötmillió forint erejéig az építkezésre költött összeg áfatartalmát is visszaigényelhetik bankjuknál. Ennek feltétele persze, hogy számlával igazolják az ingatlanra költött összeget.
Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy amennyiben valóban sikerül elérni az egyik célt, s nagy számban igénylik a megemelt támogatást a családok, az akár kiemelkedően magas terhet is jelenthet a magyar költségvetés számára. A kormány eredeti tervei szerint több százezer jelentkező esetén sem jelent gondot a támogatások kifizetése. Hasonlóképpen vélekedik a Portfólió.hu elemzése is. A pénzügyi portál számításai szerint 2017-re ugyan jelentősen emelkedhet az otthonteremtésre fordított összeg, nagysága akár a 150-250 milliárd forintot is elérheti, ez azonban nem jelent komoly kockázatot, mert a kedvező költségvetési folyamatok miatt nem jelent majd gondot az előteremtése. Ezzel szemben a Költségvetési Felelősségi Intézet azzal számol, hogy az elkövetkező években folyamatosan emelkedő otthonteremtési támogatási összeg fedezetének biztosítása gondot jelenthet a költségvetés számára.
Látható tehát, hogy a még meg sem jelent rendeletek, illetve a támogatási rendszer kiterjesztése miatt nagyon sok a bizonytalanság az új rendszer hatásaival kapcsolatosan. Az azonban biztosnak látszik, hogy nagy lesz az érdeklődés iránta. Kérdés, hogy valóban képes-e időben megfelelni a kihívásnak az építőipar, illetve hogy meg tudja-e teremteni a program finanszírozásához a költségvetési hátteret a kormány.
