„Még ha magyarok is”
Emil Boc, volt miniszterelnök
Gyakran előfordul – Romániában különösen –, hogy a választópolgárok nagy reményekkel, messianisztikus csodavárással hatalomra emelnek valakit, aki aztán hamar bebizonyítja, ő is csak olyan balkáni politikus, mint az összes többi.
Hasonlóan jártak az erdélyi magyarok a jelenlegi román államfővel, Klaus Johannisszal. A benne való csalódás azért különösen fájó, mert a megválasztásakor erős szerepet játszott egyfajta kisebbségi szolidaritás is – Nagyszeben egykori polgármestere ugyanis szász. Erre rá is játszott a választási kampányban: szászságát, pontosabban a német kultúrához való kötődését egyfajta minőségi garanciának próbálta láttatni. Alaposságot, németes precizitást sugallt, a „jól elvégzett dolgok” Romániáját ígérve. Gyanítom, sokan emiatt szavaztak rá a többségi nemzet tagjai közül is, hiszen Nagyszeben valóban kiemelkedik a balkáni káoszból, és a szavazók azt remélhették, amit sikerült a politikusnak kicsiben megvalósítania, azt át tudja verni Bukaresten is. Személye egy újfajta politikai kultúrát ígért, kiszámíthatóságot, nyugat-európai stabilitást, jobbközép biztonságot a baloldal simlissége helyett.
Ma már tudjuk, a Klaus Johannis-jelenség egy illúzió, sokféle tekintetben. Az erdélyiek szemében különösen – a szintén kisebbségi sorból érkezett elnöknek egyetlen szava sem volt az ország legnagyobb kisebbségéhez, a romániai magyarokhoz egyik legnagyobb ünnepükön, március 15-én. Hirtelen nem is emlékszem, a rendszerváltást követően volt-e ilyen hallgatag elnök – annak idején még a magyarbarátságáról nem éppen híres Ion Iliescunak is volt pár udvarias, semmitmondó mondata a magyarokhoz március közepén az egymás iránti tiszteletről és együttélésről.
Ez a gesztus (vagyis annak hiánya) még akár szimpatikus is lehet a többség szemében, de a kisebbségnek azt üzeni: mondjanak le az identitásukról, ahogy ő is megtette. Johannis ugyanis az utóbbi időben románabb lett a románoknál – sokak megdöbbenésére kiállt például a gátlástalanul nacionalista, baloldali Antena3 televízió mellett egy napnál is világosabb ügyben. A médiavállalkozás tulajdonosa börtönben van korrupció és adócsalás vádjával, az adó- és pénzügyi hivatal pedig megpróbálta behajtani a hatvanmillió eurós tartozás egy részét azzal, hogy lefoglalja az épületet. Ezt az államfő egy bukaresti rendezvényen úgy értelmezte, hogy a sajtószabadságot korlátozzák egy „banális adminisztratív okra”, vagyis a jogerős bírósági ítéletre hivatkozva!















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!