Déva vára és a dákok

Nem először hamisítottak történelmet európai uniós pénzből Romániában.

Tudni kell, hogy középkori magyar várról van szó, de ez véletlenül sem derült ki a felújítás befejezése kapcsán tartott ünnepi műsorból. Helyette hosszan bemutatták az ókori dákokat és rómaiakat (nekik nem sok közük van a műemlékhez), „szemérmesen” elhallgatva a magyar vonatkozásokat. Kőműves Kelemen balladája például szóba sem került, s „elegánsan” elsiklottak a múltbeli tények fölött is. A dévai múzeum munkatársa történelmi ismertetőjében kizárólag a környéken élt dákokról és rómaiakról beszélt, az 1241–42-es tatárjárás pusztításai nyomán országos várépítési programot elindító IV. Béla magyar királyról, akinek köszönhető az építmény, egy árva szót sem lehetett hallani.

A történethez tartozik az is – bár ez nem hangzott el nyilvánosan –, hogy ugyan a felújítás alkalmával alapos régészeti ásatásokat végeztek, ezek során nem sikerült semmilyen dák nyomra bukkanni. Az ünnepségen bőven voltak római hagyományőrzők is annak ellenére, hogy a római légiók 271-ben, vagyis majdnem pontosan ezer évvel azelőtt elhagyták Erdélyt, hogy az első magyar oklevélben megemlítették volna a várat.

Sajnos nem ez az első eset, hogy az Európai Unió pénzén hamisítanak történelmet Romániában. A magyar múlt kínos Erdélyben – ezért még a legeurópaibb román politikusok sem egyeznek bele abba, hogy például Kolozsvár neve magyarul is szerepeljen a város bejáratánál. Ha elkerülhetetlen, hogy valamit kiírjanak magyarul, akkor azt próbálják a lehető legjelentéktelenebb formában, hat-hét világnyelv után mintegy mellékes gesztusként megjeleníteni.

A cél kettős ebben a régióban: a szimbolikus térfoglalással, vagyis a stratégiai pontokra felhúzott ortodox templomok és kolostorok építésével, szoborállításokkal és az immár egyes román történészek által is nyíltan vitatott dák–román kontinuitás elméletének túlhangsúlyozásával minél nyomatékosabbá tenni a román jelenlétet, ugyanakkor minél többet elhallgatni-kitörölni a magyar múltból. Mindezt a fejlődés, a felújítás leple alatt – ha a magyarok morognak az eredmény láttán, akkor azt lehet mondani, nekik semmi sem tetszik, a jövőbe tekintés helyett állandóan a múlton rágódnak.

A Nyugati Jelen tudósításának végén ezt olvashatjuk: hétfőtől a vár már látogatható, érdemes felkeresni, bárhonnan érkezzen is a turista. Sőt, még hálás is lehet, hogy csak a szépséges várat csodálhatja meg az ünnepi megnyitó dák–római giccse nélkül