Vidám péntekre ébredhettek múlt héten az ATV nézői: nagyszabású Picasso-kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában, s ennek kapcsán a Start Plusz vendége volt az MNG–Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Bár Picassónak sokféle alkotói korszaka volt, Baán László tíz perc alatt leginkább azt szemléltette, mi is az igazi szürrealizmus. Igaz, ebben a műsorvezető is segítette.
Mészáros Antónia először azt kérdezte meg együtt érző hangon a főigazgató úrtól, mennyire van elege abból, hogy akármiről legyen is szó – most éppen „csak” egy Picasso-kiállításról –, mindig Habony Árpádról faggatják. Baán azonban állta a sarat, s mint mondta, megérti, hogy az informális miniszterelnöki tanácsadóról kérdezik. Mert „kevés ügy van ma Magyarországon, ami Habony Árpádnál jobban érdekli a közvéleményt, hiszen valószínűleg keveset tudnak róla Még egy Picassót is überelni tud. Bár talán Picasso megérdemli a figyelmet, hogy éppen ne Habony Árpáddal keverjék össze” – tréfálkozott a főigazgató.
Miután megtudhattuk, hogy Habony a közvélemény szemében időnként nagyobb Picassónál, egy hosszabb gondolatmenetből az is kiderült, tulajdonképpen közvetve neki köszönhetjük magát a Picasso-kiállítást is – bár a főigazgatói okfejtés nem volt újszerű, csak a végkövetkeztetés. Az informális miniszterelnöki tanácsadó esküvőjére Baán kilenc évvel ezelőtt ingyen biztosította a Szépművészeti Múzeum termeit (Habony barátjaként ő maga volt az esküvői tanú), amire úgymond a meghívotti kör – kormánypárti és ellenzéki fontos emberek – miatt volt szükség. Egy múzeumnak ugyanis már száz évvel ezelőtt is tisztában kellett lennie azzal, hogy milyen társadalmi környezetben működik, s mennyire hasznos egy intézménynek, ha erősek a társadalmi kapcsolatai. Hogy a végén olyan kiállításokat csináljon, mint ez a Picasso-tárlat – érvelt Baán.
Arra most nem térnék ki, hogy a „társadalmi kapcsolatok” emlegetése a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálat ténykedése miatt meglehetősen rosszul cseng, maradjunk inkább a „meghívotti körnél”. Vajon a meghívotti kör tudatában volt annak, hogy a meghívást annak is köszönheti, hogy ez a múzeum érdekében áll? És a meghívotti körnek miért volt fontos, hogy az ifjú pár ne fizessen terembérletet? (Habonyék szempontja érthető.) Milyen hosszú a szívességek láncolata? Ha valaki pénzért vagy más juttatásért – illetve juttatásra való kilátásért – cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat, az ugyanis a definíció szerint korrupció. Baán nem a saját ingatlanát adta kölcsönbe, hanem egy állami múzeum bevételéről mondott le baráti alapon. Ezzel van baj, nem pedig azzal, hogy Habony – vagy bárki más – esküvőt tarthatott ott.
A Szépművészeti Múzeum emellett festményeket is kölcsönzött egy Habony-közeli cégnek, amit Baán egy miniszteri írásbeli figyelmeztetéssel megúszott. Ám ezentúl sem ingyen esküvő, sem képkölcsönzés nem lesz többé – ígérte a főigazgató, aki finoman emlékeztette az ATV nézőit: az ő nevéhez köthetők a múzeum sikerkiállításai, amit nemcsak remekművek fémjeleznek, hanem időnként a múzeum előtt látható hosszú sorok is. A sikerek pedig részben annak köszönhetők – avatott be Baán –, hogy a jóban levésnek hála minden kormány támogatta a múzeum törekvéseit.
Bár a nyilatkozatot hallgatván időnként felmerült a gyanú a nézőben, hogy a főigazgató mellébeszél, valójában Baán veszélyesen igazat mondott. Mindegy, hogy egy múzeum vagy annak vezetője szakmailag kiváló, olyan tárlatokat képes tető alá hozni, mint a mostani Picasso-kiállítás – ha a fontos embereknél nem fekszik jól, erre esélye sincs. Habony e tekintetben tényleg übereli Picassót.
