Hogyan gazdálkodunk a humánvagyonnal?

A visegrádi négyek között még mindig nálunk a legmagasabb az öngyilkosságok aránya.

Érdemes azt is megnézni, hogy hogyan alakult az index egy hosszabb időtávon Magyarország és más országok esetén. 2009 óta 2014-re négy hellyel romlott a pozíciónk, a szlovákoké hárommal, a lengyeleké és osztrákoké eggyel javult, a cseheké nem változott. A tanulmány előrejelzéseket közöl a lakosság számának várható alakulásával kapcsolatban is. Eszerint 2014-ről 2030-ra Ausztria, Csehország lakossága nőni fog, Szlovéniáé nem változik, Szlovákiáé és Lengyelországé kicsit – 1,8 és 2 százalékkal – csökken. Magyarország tekintetében 4 százalékos csökkenést jósolnak a kutatók. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni a KSH legutóbbi adatait is. Ezek szerint 2014-ről 2015-re 91 700-zal több gyermek született, ami mérsékelt, 0,2 százalékos növekedést jelent. A halálozások száma viszont jelentősen, 131 600-zal nőtt, ami 4,2 százalékos emelkedésnek felel meg. Így a természetes fogyásunk 39 900 fő volt. Az év első hónapjában 7672 gyermek született, ami 4,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, és 11 198 ember halt meg. A természetes fogyás így egy hónap alatt 3526 volt. E számok tükrében a kutatók előrejelzése nem meglepő. Az szintén elgondolkodtató, hogy a visegrádi négyek országait tekintve nálunk a legmagasabb a 100 ezer lakosra jutó öngyilkosságok száma nők és férfiak esetén egyaránt. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az adat 2012-ből való.

Végül érdekes az az összefoglaló elemzés, amely a különböző mutatók szerinti megelégedettségi szinteket adja meg. Tizenhárom területen vizsgálták a kutatók a megelégedettség szintjét. Ezek közül hatból, az oktatás és az egészségi ellátás minőségével, az életszínvonallal, az egyéni választás szabadságával – ezt külön értelmezték nőkre és férfiakra – és a biztonságérzettel kapcsolatos megelégedettségből állították elő az úgynevezett „az élettel való általános megelégedettség szintje” mutatót. De további négy mutatóval vizsgálták a rendelkezésre álló munkával és szabadidővel kapcsolatos megelégedettséget, és hárommal a kormányzással kapcsolatos megelégedettséget. A legalacsonyabb megelégedettségi szintet 0-s, a legmagasabbat pedig 10-es értékkel fejezték ki.

Az általános megelégedettségi szintünk 5,2. A cseheké 6,5, az osztrákoké 6,9, a szlovéneké 5,7, a szlovákoké 6,1, a lengyeleké 5,8. A legalacsonyabb megelégedettségi értéket az egyéni választás szabadsága mutatójára – férfiakra és nőkre egyaránt – és az egyéni biztonságérzetünkre mérték a kutatók. De alacsony elégedettségi szintet találtak a rendelkezésre álló szabadidő, valamint a kormányzásba és a jogrendszerbe vetett bizalom tekintetében is. A legelégedettebb emberek Európában a norvégok, a svájciak, a dánok, a hollandok és a németek.

A tanulmánnyal kapcsolatban természetesen ki kell emelni, hogy míg az emberi fejlettségi index kiszámítása statisztikai adatok alapján történt, addig a megelégedettségi vizsgálatok felméréseken alapulnak, amelyeknél befolyásoló tényező a minta nagysága és az, hogy a minta mennyire jól reprezentálja a társadalom egészét. Ezért elsősorban az emberi fejlettség indexére érdemes figyelnünk, illetve arra, hogy ennek tekintetében is a mi pozíciónk romlott a leginkább a régiónkon belül. Ezt a mutatót azért is kell komolyan vennünk, mert a tanultság szintje, a várható élettartam és a fogyás mértéke, vagyis a humánvagyon mennyiségi és minőségi jellemzői társadalmi-gazdasági fejlődésünk jövőbeli lehetőségeit határozzák meg. A humánvagyonunk régiós összehasonlításban érzékelhető gyengülése felgyorsíthatja régiós lemaradásunkat. Ezért is lenne itt az ideje, hogy a javuló gazdasági eredményekből, saját jövőnk érdekében, többet csoportosítsunk át a humánvagyon megerősítésére.

A szerző közgazdász