S természetesen a Testnevelési Egyetem sem osztotta meg a közvéleménnyel a teljes tűzvizsgálati anyagot. Amit közöltek, azt cikkünk elején már idéztük, lényege az, hogy nem történt gyújtogatás, maga a tűz a fűtésvezérlő szekrényben, a fűtés indulásakor keletkezett. Ez azonban így elég szűkszavú, s az ilyesmi tapasztalataink szerint többnyire azt szolgálja, hogy megnyugtassa a közvéleményt, miszerint minden rendben van. Szerintünk azonban egyáltalán semmi sincs rendben.
Az kétségkívül megnyugtató, hogy nem gyújtogattak a sportcsarnokban, megjegyzem, kérdésünk az egyetem vezetésétől nem is erre irányult. Ám a tűzvész után fél évvel közreadott magyarázat további kérdéseket generál. Vizsgálták-e a műszaki hiba okát akár a katasztrófavédők, akár az egyetem megbízásából más szakértők? Kerestek-e magyarázatot a meghibásodás okára, vagyis arra, hogy emberi mulasztás, ellenőrzés vagy karbantartás elmulasztása okozta-e a meghibásodást, esetleg tervezési hiba történt? Megfelelt-e a faborítású csarnok a jelenlegi tűzvédelmi előírásoknak, vagy csak úgy gondolta valaki, hogy ha az építéskor érvényben lévő szabályoknak megfelelt, akkor az ma is jó? Tűz- és munkavédelmi tanulmányaim során arra oktattak, hogy nem elég a tűz-, illetve a munkahelyi baleset okának megállapítása, az okokat is vizsgálni kell. Tehát a műszaki meghibásodás okát is meg kell tudni állapítani. Bár e kérdésekre nem kaptunk választ, a katasztrófavédők okulásra méltónak találták a tűzvészt, hiszen tanulságait prezentációban már ismertette is egyik vezetőjük egy szakmai fórumon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!