Végül a hulladékkezelő cégek, a szakemberek és az önkormányzati szövetségek tiltakozása ellenére április elején megkezdte működését az új csodafegyver, a központosított Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., csúfnevén a „kukaholding”, amelynek lényege a pénzbeszedés: négymillió háztartás szemétszállítási díjának begyűjtése, majd visszaosztása a hulladékkezelő cégeknek. Március utolsó napjaiban még hiányoztak az indulás feltételei: nem jelent meg a működést szabályozó kormányrendelet, a holding nem szerződött az önkormányzatokkal és a hulladékkezelő cégekkel, nem állt fel a számítógépes rendszer. Pedig az állam jelentős közpénzzel, 500 millió forint alaptőkével és ötmilliárd forintos költségvetéssel alapította meg az új kuka-Kliket. Létrejött egy központosított cég irodákkal, vezérigazgatóval, titkárnőkkel, hivatali kocsikkal, amelyik nem szolgáltat, hanem pénzt hajt be. Eközben az elmúlt évek átalakításai, intézkedései, az útdíj, a lerakási díj emelkedése és a rezsicsökkentés miatt anyagilag kivéreztetett szolgáltatók csak leshetik, hogy mennyi jár vissza nekik az általuk nyújtott szolgáltatások árából, miközben a telepek és a géppark fenntartása, az alkalmazottak bére őket terheli. A kérdőjelek is sokasodnak: egyelőre nem tisztázott, hogy a felhalmozott adósságokkal, a tartozásokkal, a lakossági panaszokkal mi történik.
Ez a rendszer nem az igazi környezetvédelmi megoldást szolgálja – egy újabb vízfej létrehozása előtt jobb lett volna a szemétkezelés ügyét szakmai alapon áttekinteni. Figyelmeztető jel lehet az is, hogy egy másik központosított szervezet, az oktatási holding, vagyis a Klik ellen hányszor tüntettek a tanárok. És nem mellesleg nem kívánunk újabb szeméthegyeket a csődbe ment szemetes cégek miatt.
A szerző környezetvédelmi újságíró
