Ha innen nézzük, a hazai baloldal jelenlegi válsága sem kizárólag a korábbi korrupciós ügyeik következménye, hanem elsősorban vezetési válság. Persze az előbbi bélyege alaposan ráégett a nyolc évig kormányzó MSZP-re: emlékezzünk csak, mekkorát szólt még ellenzékben is a Simon Gábor titkos számlákon pihentetett százmilliói körüli botrány. A baloldal tartós mélyrepülése azonban aligha írható kizárólag az MSZP–SZDSZ-kormányok visszaélésgyanús eseteinek számlájára. A baloldali ellenzéknek azért sem sikerült máig felkelnie a padlóról, mert nincs olyan vezetője, aki első lépésben – amolyan beugró feladatként – egyesíteni tudná maga mögött a széttöredezett kispártokat. Ha csak olyanok vannak, akik erre sem képesek, hogyan akarnának egy országot elvezetni? De hasonló lehet a kormányon még oda nem kozmált Jobbik növekedésének egyik fő korlátja is. Bár Vona Gábor láthatóan egyre ügyesebb hatalomtechnikus, vezetőként egyelőre nincs partiban Orbán Viktorral.
Persze ettől még előfordulhat, hogy lesz majd egy olyan színes ügy, amely messziről kivirít a hazai korrupció egyhangú szürkeségéből. Erre ma leginkább a Rogán Antal nevével fémjelzett botránysorozat tűnik esélyesnek, amely más kormánypárti politikusokat is érinthet, és amely nem pusztán a hatalommal való visszaélésről szól – ugyan, kit hozna ez lázba manapság? –, hanem arról, hogy vajon összefonódott-e a politika az alvilággal. Az ártatlanság vélelmét fenntartva jegyezzük meg, hogy ha erre kézzelfogható bizonyítékok lennének, az a korrupció iránt jelenleg közömbös választókat is pártpreferenciáik újragondolására késztetné.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!