Veszélyes szembekötősdi

Fájóan hiányzik az európai keresztényeknek egy bölcs lelki vezető, aki nem a politikai korrektség oltárán áldoz.

Akik e sorokat most itt, magyarul olvassák, javarészt pontosan tudják, hova vezetnek az elmúlt időszakban látottak; őket nem kell meggyőzni arról, miért kollektív öngyilkosság a szervezett népvándoroltatás. Akiket föl kellene ébreszteni, és akiknek az eddigi borzalmak csupán egyedi csínytevések, őslakos európaiak által is bármikor elkövethető bűntények – azokhoz németül, franciául, olaszul, angolul kellene szólni, hátha fölébrednek. Mi, magyarok, lengyelek nem tudjuk helyettük elzavarni saját áruló vezetőiket. Például azt az olasz kormányt, amely luxus-utazásiirodaként már-már a líbiai partoktól szállítja a kontinensre tízezrével a jobb életre vágyó afrikai „turistákat”. Azokat a német politikusokat sem a mi dolgunk leváltani, akik pár napja ismét az uniós támogatási pénzek elvételével fenyegették meg a kvóták elutasítóit. E drámai időkben fájóan hiányzik az európai keresztényeknek egy bölcs lelki vezető, aki nem a politikai korrektség oltárán áldoz, akinek a katolikus pap megöléséről nem katolikus fundamentalisták jutnak eszébe, s akinek föltűnik, hogy a Közel-Keletről a békés iszlám éppen eltünteti a kereszténységet. Szerencsére bölcs tudósaink még vannak, rájuk érdemes hallgatni. Például Simon Róbert orientalistára, aki egy minapi lapinterjúban szelíden, de őszintén kimondta: „Ki van zárva, hogy az iszlám és a demokrácia együtt működhessen.”