Egy éve történt az a borzalmas diszkótűz, amely hozzájárult a román kormány bukásához. A bukaresti Colectiv klubban tavaly október 30-án a Goodbye to Gravity rockegyüttes második lemezének bemutatójára különleges látványt ígértek. Az ingyenes koncertre négyszázan mentek el, köztük ismert bukaresti művészek, sportolók, újságírók, de ott volt sok egyetemista és jó néhány külföldi állampolgár is. A koncert második felében, a pirotechnikai elemek beindításakor a tűzijáték szikrájától meggyulladt egy oszlop drapériája, majd a tűz átterjedt a plafon hangszigetelésére is, amelyet – spórolásképpen – olcsóbb, gyúlékony anyagból készítettek.
A mérgező füst és az egyetlen kijáratnál kialakult tumultus miatt már a helyszínen huszonhatan meghaltak, de az áldozatok száma azóta hatvannégyre emelkedett – az 1989-es romániai forradalom óta ez volt a legtöbb emberáldozattal járó esemény az országban. Magas a sebesültek száma is: akad olyan égési sérült, akit ma is kórházban ápolnak Belgiumban, további tíz pedig – köztük az együttes egyetlen életben maradt tagja – rendszeresen jár kezelésre vagy műtétre németországi klinikákra. (A tragédiáról egyébként megrázó dokumentumfilmet készített a Discovery Channel; az angol nyelvű alkotás teljes egészében megtekinthető a legnagyobb videómegosztón The Colectiv Disaster, vagyis A Colectiv-katasztrófa címen.)
A tragédia után az egész országban tüntetéssorozat kezdődött, napokon keresztül tízezrek voltak az utcákon, és a nem csökkenő tömeg nyomására nemcsak a román főváros negyedik kerületének (itt található a szórakozóhely) polgármestere mondott le, hanem a Victor Ponta vezette kormány is. A romániai társadalmat – különösen a fiatalokat – ez a tragikus esemény döbbentette rá arra, hogy a korrupció szó szerint öl. Hiába voltak ugyanis a szigorú biztonsági előírások, könnyen ki lehetett játszani őket – az ellenőrző hatóságok félrenéztek némi készpénzért cserébe, amikor az éjszakai szórakozóhelyek engedélyeit állították ki, holott a kluboknak nem volt sem vészkijáratuk, sem megfelelő biztonsági berendezéseik.
A tragikus esemény után megdőlt egy másik tabu is Romániában – az ortodox államegyház érinthetetlenségének mítosza. A meglehetősen ingatag lábakon álló, rosszul felszerelt román egészségügy egyszerűen nem bírt a sebesültáradattal (egy égési sérülésekre specializálódott, vadonatúj kórház például a tragédia éjszakján egyetlen sérültet sem fogadott, mert a részleget háromszor is átadták ugyan az utóbbi hat évben, a modern berendezések mégsem működtek). Ezért sokan tették fel magukban a kérdést: az állam miért nem a kórházak felszerelésére áldoz grandiózus templomok építése helyett? Az országban ugyanis a rendszerváltást követő években nagyságrendekkel több új templom épült, mint szociális intézmény vagy iskola, és ezek többségét az ortodoxok – más felekezetek gyakorlatával ellentétben – nem a híveik adakozásából, hanem az állam bőkezű támogatásaiból húzták fel. Az csak olaj volt a tűzre, hogy az ortodox egyház nem küldött papokat az áldozatok emlékére szervezett eseményekre, és amikor erről megkérdezték az újságírók Dániel pátriárkát, meglehetősen pökhendin azt mondta: az emberek a templomba menjenek, ne klubokba! Kiderült az is, hogy a pópák a vasárnapi liturgián több helyen arról prédikáltak: a tűzvész Isten büntetése az eltévelyedett ifjúságnak, akik a sátánt szolgálták.
Szomorú tanulság: egy esztendő nem volt elég arra, hogy a hatóságok megtalálják a tragédia felelőseit. Három bűnügyi eljárás is indult ugyan, de ezek egyike visszakerült a korrupcióellenes ügyészségre kiegészítésre, kettőt pedig a törvényszéken, zárt ajtók mögött ellenőriznek, hogy megindítható-e egyáltalán. Ha végre megindul, akkor a szórakozóhely három tulajdonosának emberölés, súlyos testi sértés, tűzvédelmi és munkavédelmi előírások megszegése miatt kell bíróság elé állnia. Mivel a szórakozóhelynek megvolt minden szükséges engedélye, felelniük kell a negyedik kerület hatóságainak, valamint az ellenőrzéssel megbízott tűzoltóknak is.
A Colectiv-tragédia emléke még mindig felháborodást kelt az emberekben, és elvárásokat támaszt a politikusokkal szemben – nyilatkozta a napokban Klaus Johannis román elnök. Arról is beszélt, hogy maga is részt vesz az áldozatokra emlékező események némelyikén. Ezekből lesz bőven: az azóta bezárt klub épülete előtt vasárnap délben emlékművet avatnak, s a hétvégén három napon keresztül ingyen játszanak a romániai rockzene kiemelkedő képviselői egy bukaresti sörözőben, a bevételt a tragédia sérültjeinek ajánlva fel. Vasárnap este 22 óra 32 perckor pedig a tervek szerint az összes romániai klubban egy perce elhallgat a zene, hogy így emlékezzenek azokra, akik életükkel fizettek, mert részt vettek egy koncerten.
