Mi azonban nem elégedhetünk meg azzal, hogy pusztán kriminalisztikai esetként kezeljük a Kossuth téri randalírozókat. Ennél jóval többről van szó. Egyre gyakrabban találkozunk ugyanis egy hangos, agresszív kisebbséggel, amely hol az interneten, hol pedig személyesen olyan hangot üt meg, úgy nyilvánul meg, hogy annak köze sincs a polgársághoz, annál inkább a börtönök világához. Ugyan a politikatudomány nem foglalkozik az efféle elemek „gondolkodásával”, napjainkra sajnos egyre több a tapasztalatunk a viselkedésükről. Ahogy az indulataikat elszabadító kommentelőknél is, sok közöttük a magányos ember, meglazult vagy hiányzó kapcsolatokkal. Ennek következtében rengeteg szabad idejük marad, amelyet sokszor dühödt, mindennapjaikon túlburjánzó politizálással töltenek ki, hiszen az mégiscsak ingyen van. Csakhogy ez a „politizálás” náluk nem az állampolgári részvételt, nem is a közügyek intézését, hanem személyes ösztöneik és frusztrációik kiélését jelenti. A politika itt a népmesék és a latin-amerikai szappanoperák világához hasonló, ahol a jó és a gonosz harcol egymással, s amelyben ők – hogy, hogy nem – természetesen mindig a jó oldalon állnak. Sőt, egy idő után a mérges acsarkodók e furcsa tábora már dühödten utasít vissza minden apró információmorzsát, amely ellentétes az ő alternatív valóságával. Íme a fanatikus ember: bármikor, bármilyen politikai célra mozgósítható, sőt már ösztökélni sem kell arra, hogy nekimenjen vélt ellenségének – és üssön.
Aki a Kossuth téri ütlegelőkben a forradalom és szabadságharc áldozatait látja, alapjában téved. Legutóbb éppen a rendőrség cáfolta ezt a vélekedést, amikor a gyalázatos eset után közleményben jelezték, hogy garázdaság vétsége miatt egy 44, egy 52 és két 59 éves férfit állítottak elő. Mivel 1956 éppen hatvan éve volt, nem nehéz kiszámolni, hogy embereink még meg sem születtek a forradalom idején – így nehéz lesz személyes sérelmeikkel magyarázkodni. Közelebb jár az igazsághoz az, aki a médiát és a politikát okolja a vérmes rajongók térnyeréséért. Mégsem ad ez feloldozást a tetteikre, hiszen soha egyetlen hírcsatorna vagy politikus sem tiltotta meg nekik, hogy máshonnan is tájékozódjanak, ami esetleg árnyalná a világképüket. Nagyon is tudatosan fanatizálják ők egymást és magukat a cikkek alatti kommenttérben, ahonnan gyakorlatilag már minden polgári gondolkodású olvasót elüldöztek a durvaságukkal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!