Az erőszak erőszakot szül. Igaz. Ahogy az is, hogy az erőszak a filmvásznon nézettséget szül. Ami pedig a szólásszabadságot illeti, nos, számos esetben kiderült, hogy ez az elv is csak szigorú korlátok közt működik Hollywoodban. Aki rálép egy aknára, pillanatok alatt – s akár egy életre – elveszítheti kiváltságos helyét a csillagok körében. Beszéde végén Streep egyébként a nemrég elhunyt Carrie Fishert idézte, akinek alkoholtól és drogoktól béklyóba kötött élete önmagában is a film- és sztáripar kritikája.
A színészek művészetükkel színesebbé, gazdagabbá teszik a közönség életét, szeretni és csodálni lehet őket. Hollywood azonban minden értékével együtt is egy zárt, kegyetlen szabályrendszerrel működő világ. Éppen ezért hiba elvárni képviselőitől, hogy megtestesítsék mindannyiunk szunnyadó lelkiismeretét, vagy a világpolitikai folyamatok rezdüléseit értelmezzék. A Trump–Streep-párbaj kapcsán Boris Kálnoky, a Die Welt tudósítója fején találta a szöget, amikor azt írta saját Twitter-bejegyzésében: a maga részéről örül, hogy ő se nem a színészek képességeiről prédikáló politikus, sem pedig a politikáról prédikáló színész.
