Magyarországon némileg más a helyzet, és nem csupán azért, mert nálunk nem a lecsúszás, hanem a Nyugat-Európához való felzárkózás elmaradása a fő frusztrációforrás. Míg a nyugati elit kihívói még nem bizonyítottak a válságmenedzsment terén – erre elsőként Donald Trump kapott esélyt –, addig hazai „megfelelőjük”, Orbán Viktor már túl van egy hatékony válságkezelésen. Hazánkban a globális válság egy korántsem acélos gazdaságpolitikájú, ráadásul 2006 óta legitimációs krízistől szenvedő kormányt talált telibe, és ezzel el is mosta az egész magyar baloldalt. A Fidesz viszont nemcsak a gazdasági, de a legitimációs válságot is kezelte – az utóbbit illetően kissé túl is teljesített a kétharmados felhatalmazás birtokában elfogadott új alkotmánnyal.
Innen nézve nehezen érthető, miért uralkodik az országban ma is súlyos válságtudat, és nem csak a valóban komoly krízisben lévő ellenzéki oldalon. Ha viszont abból indulunk ki, hogy Orbán Viktornak éppen a válságkezelői szerep az erőssége, mindez kevésbé meglepő. A Fidesz ma mindent arra a lapra tesz fel, hogy a mégoly súlyos, de minket csak közvetetten érintő európai problémákat – ilyen a görög válság, hiszen nem vagyunk eurózónatagok, de a migrációs nyomás is, mivel nem vagyunk se a bevándorlás, se a terrorizmus célországa – közvetlen vészhelyzetté stilizálja. Jellemző, hogy másfél éve úgy folytatunk élet-halál harcot a migráció ellen, hogy a Fidesz szavazóinak jó része bevándorlót legfeljebb az M1 híradójában látott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!