Magyar György ügyvéd, aki a polgári perekben sértettek sokaságát képviselte, az ATV-ben az ellenőrzés hiányosságait emelte ki, a jogász szerint a környezetvédelmi felügyelőség ellenőrzésének hiányosságait nem tárta föl kellőképpen a nyomozó hatóság. Úgy vélte, amikor a cég a szárazról a vizes technológiára tért át, az változásokat indított meg a kazetta falában, s ez meglátása szerint ellenőrzéssel kideríthető lett volna.
A tapasztalt ügyvéd azonban ez egyszer talán nem tájékozódott kellőképpen, az elsőfokú eljárást megelőzően ugyanis a nyomozó hatóság vizsgálta a tervezők és a kivitelezők mellett a környezetvédelmi felügyelőség felelősségét is. Egyébként a Mal is kísérletet tett rá – sikertelenül –, hogy a polgári perekbe másodrendű alperesként bevonja a zöldhatóságot. A polgári perekben ítélkező bíróságok arra jutottak, hogy a felügyelőségnek nem az a funkciója, mint az üzemeltetőnek. A zöldhatóságnak adminisztratív, ellenőrző feladata van csupán, ami eszközrendszeréből adódóan nem elégséges ahhoz, hogy a katasztrófa lehetőségét felismerje, de nem is az a feladata. Vagyis még a könnyebben bizonyítható polgárjogi felelősséget sem sikerült a Mal Zrt.-nek átterhelnie a környezetvédelmi felügyelőségre.
Az ügyészség is osztotta ezt az álláspontot, rámutatva: a zöldhatóság feladata az, hogy megnézze, melyek a tevékenység jogszabályi feltételei, ezeket előírja az egységes környezethasználati engedélyben, majd betartásukat, de csak azokat, szúrópróbaszerűen ellenőrizze. Nem az a kötelessége, hogy karbantartson egy vörösiszap-tárolásra szolgáló kazettát, hanem hogy az ellenőrzés során számba vegye: megvan-e a létesítmény, nem sérült-e, benne van-e az anyag. Hétköznapi példával élve: egy ház felépítése és a használatbavételi engedély kiadása után az engedélyt kiadó hatóság nem fog évente kiszállni az ország minden egyes lakóházához, hogy ellenőrizze, süllyed-e az ingatlan. Az a tulajdonos felelőssége.
