A fideszes politikus aránytévesztése talán onnan eredeztethető, hogy képviselőként nagyobb összegekhez szokott. Ő kezdeményezte például azt a törvénymódosítást, amelynek az volt a tétje, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak vagyona „elveszítse közpénz-jellegét”. A jegybank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatai megismerhetőségének korlátozása csaknem 250 milliárdos vagyont érintett. Ennek fényében persze könnyű a havi egymilliós fizetést nem kirívónak tartani
A kormánypárti politikusoknak a való élettől, a hétköznapi emberek világától történő elszakadása azonban már az előző parlamenti ciklusban elkezdődött. A közvélemény mind a mai napig Miskolc egykori alpolgármesterének, Zsiga Marcellnak a nevéhez köti azt az elhíresült kijelentést, amely szerint „meg lehet élni 47 ezer forintból”. (Noha előtte Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter egy bizottsági meghallgatáson már hasonló kontextusban védte a közfoglalkoztatást.)
Zsiga és Bánki megszólalása látszólag a két végletet jelzi. Azonban a mindkettőben megjelenő gőg és arrogancia, amely annyira jól láthatóvá teszi a politikum és a valóság közti szakadékot, valamint a „keményen dolgozó kisemberek” hülyének nézése mégis elmossa a havi egymilliós és 47 ezres jövedelem közti különbséget. Legalábbis papíron – az ugyanis mindent elbír.
