Miről is szól egy népszavazás?

Az okafogyottság nem magától értetődő érv egy referendum meg nem tartására.

Úgy látom, a Momentum a saját csapdájába eshet, már ha tényleg csak és kizárólag az olimpia megrendezése és annak népszavazáson történő eldöntése izgatja őket kezdettől fogva. Kezdeményezésük és a népszavazásra feltett kérdésük ugyanis lényegében nem arról szól, hogy „döntsön a nép”, hanem éppen az egyik opciót, az olimpia meg nem rendezését támogatja Más lenne a helyzet, ha az volna a kérdés, hogy „Egyetért-e ön azzal, hogy Budapesten megrendezzék [ne rendezzék meg] a 2024. évi olimpiai és paralimpiai játékokat?”, és kommunikációjuk középpontjában a nép döntése állna, nem pedig a pályázat visszavonása.

Mivel a népszavazás kezdeményezői egyértelműen állást foglaltak az egyik opció, a pályázat visszavonása mellett, a kezdeményezés inkább a – panasz, tiltakozás vagy követelés kifejezésére használatos – petíció jellegét ölti magára. Petíció esetén markánsabban és egyértelműen fogalmazhattak volna: „Mi, Budapest polgárai azt akarjuk/követeljük, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát!” A Fidesz például 2004-ben „Nemzeti petíció” elnevezéssel gyűjtött aláírásokat politikai követeléseihez a tartós gyógyszerár-csökkentés, a privatizáció leállítása, a lakástámogatás korábbi rendszerének visszaállítása, a gazdák nagyobb támogatása és a legfeljebb évi ötszázalékos energiaár-emelés érdekében.

A döntés az olimpiai pályázat visszavonásáról éppen erre a petíciós jellegre játszik rá, miáltal a nép két opció közötti választásának joga elsikkad, mert elsikkasztható.

A népszavazás „okafogyottság” miatti meg nem rendezése az olimpia esetében nagyon kétséges. Elméletileg ugyanis nem kizárt, hogy a népszavazáson a nemek kerülnének többségbe, vagyis azok szavazata, akik nem értenek egyet a pályázat visszavonásával. Képzeljük el azt a paradox helyzetet, hogy a pályázat visszavonása ellenére megrendezik a népszavazást, és a többség az olimpia megrendezése mellett áll ki. Úgy vélem, a bíróság azért sem hagyhatja figyelmen kívül ezt a lehetőséget, mert a népszavazási kampányban meggyőzhetők azok is, akik mindaddig nem akartak olimpiát Budapesten. Ráadásul úgy akarják visszavonni a pályázatot a kormányoldalon, hogy továbbra is a pályázat előnyei mellett kardoskodnak!

A népszavazás lényege nem az egyik vagy másik opció, még akkor sem, ha a kezdeményezőket eleve valamelyik opció sikere vezérli, hanem az állampolgárok (nép) döntési helyzetbe hozatala. Ezért kell feltétlenül szétválasztani azt, hogy mi a kezdeményezők szándéka és azt, hogy a döntést felkínálják a népnek, miáltal a kezdeményezők szándékával ellentétes eredmény is születhet.

A petíció, és nem a két opció közötti választás logikája érvényesül azon népszavazási kezdeményezések során is, amikor népszavazást országgyűlési választás előtt kezdeményező pártok – mint például a Fidesz 1997-ben vagy az MSZP 2001-ben – választási győzelmet aratnak, és a kormányzati hatalom birtokában már nem rendezik meg az általuk kezdeményezett népszavazást. De miért tesznek így? Hiszen lehet, hogy a többség a kezdeményezők és – egyben – a hatalomra kerülők ellenében döntene. Nem válhat „okafogyottá” tehát egy népszavazás abból a megfontolásból, hogy a kezdeményezők akarata érvényesül a hatalomra kerülésükkel. Ennek csak úgy van és lehet értelme, ha a nép szavazását a petíciós logika alapján úgy fogjuk fel, mintha annak „urai” kezdettől fogva végig csak a kezdeményezők lehetnének. A népszavazás azonban a nép birtoka. Véleményem szerint attól a pillanattól kezdve, hogy a Nemzeti Választási Iroda kiad(hat)ja a hivatalos aláírásgyűjtő íveket, már minden szavazásra jogosult állampolgárnak elvi joga van a népszavazási kezdeményezés végigvitelére. Még akkor is, ha a kezdeményezők meggondolják magukat, és nem kezdenek bele az aláírásgyűjtésbe, avagy a szükségesnél kevesebb aláírást gyűjtenek össze. Ha kellő mennyiségű érvényes aláírást hitelesítenek, az állampolgároknak már gyakorlati joguk van a népszavazásra, függetlenül a kezdeményezők és az ő ellenfeleik politikai céljaitól és (hátsó) szándékaitól.