A március másodikán megtartott előre hozott választásokon eddig példátlanul magas, hatvanöt százalékos részvétel mellett az Írország újraegyesítéséért küzdő Sinn Féin és a britpárti Demokratikus Unionista Párt fej-fej mellett végzett, de az eddig erősebb és így a kormányfőt is adó unionisták meggyengültek – alig ezer szavazattal sikerült nyerniük. A republikánus párt, a Sinn Féin most úgy érzi, eljött az idejük, és nem elégszenek meg egy kormányfő-helyettesi pozícióval.
A két nagy pártnak március 27-ig meg kellett volna állapodnia a kormányfő, illetve helyettese személyéről és a kormánynévsorról, de a tárgyalások nem vezettek eredményre. Az elmaradt megállapodásért természetesen mindig a másik a hibás, de a patthelyzettel azt érték el, hogy London kezébe adták a sorsukat. A brit kormány északírügyi államtitkára úgy döntött, új választások kiírása helyett ad még néhány hét haladékot a pártoknak, hogy megegyezzenek.
Nagy Britannia kilépésével visszalépünk az időben: egy nemzet tagjai között újra fizikai akadály fog húzódni, hiszen Írország és Észak-Írország között lesz az Európai Unió külső határa. Ezt a határ mindkét oldalán élők ellenzik, ráadásul az északírek többsége is a brexit ellen szavazott. Arról nem is beszélve, hogy Írország és az Egyesült Királyság között nagyon szoros a kapcsolat. A brit lakosság tíz százalékának ír felmenői vannak, egymillió ír él és dolgozik Nagy-Britanniában, és akkor még nem is számoltuk a jelenleg belsőnek számító északír közösséget. A Sinn Féin abban reménykedik, hogy a brexittel bekövetkező káosz egy valódi Ír Köztársaság megteremtéséhez vezethet, újraegyesítve Európa harmadik legnagyobb szigetének két felét. A skótok függetlenségben gondolkodnak, és a brexitpánik már a walesiekre is átragadt, hiszen egyes politikusaik szerint az Angliából és Walesből álló maradék entitásnak nincs sok értelme.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!