Az amerikai külpolitikában az elmúlt két hétben lezajlott fordulatot, vagy más szempontból vizsgálva éppen ennek elmaradását érthetővé teszi az apparátus összetétele. A Trump csapatában mutatkozó káderhiány miatt több fontos külügyi poszt máig betöltetlen, miközben a stratégiát meghatározó új figurák nem nagyon engedik szárnyalni az elnököt. Így aztán hiába tekintik alapvetően az elnök emberének Rex Tillerson külügyminisztert, ez még semmire sem biztosíték. Ahogy a minap a Times fogalmazott, az irányt a kiemelt posztokra került nők határozzák meg. Így például az a Fiona Hill, aki a fentiek többségéhez hasonlóan szembemegy Trump Putyint dicsérő szavaival. Az orosz elnök ismert bírálója, a Brookings Institutionnak a Valdaj Klubba is többször meghívott vezető elemzője korábban hírszerzőként dolgozott Moszkvában, s többek meglepetésére Trump a Fehér Ház Oroszország és Európa politikájáért felelős igazgatói posztjára kérte fel. Hill 2013-as, Putyinról írt, az orosz elnököt „cinikus manipulátorként” bemutató könyvét hasznos sorvezetőnek tartják a brit szolgálatok, s Trump megválasztása után az elemző több írásában is kizárta az enyhülés lehetőségét Oroszországgal. A kabinetfőnök Margaret Peterlin a haditengerészet kiberhírszerzési tisztje volt, majd egy olyan céget vezetett, amelynek tevékenységébe az is belefért, hogy külföldi hekkereket mímelő programokkal kereskedjen. Nikki Haley, a külügyminiszterként is szóba jött ENSZ-nagykövet sem kímélte az elmúlt napokban elhangzott megszólalásaiban Moszkvát, míg a rossz nyelvek szerint a Szíria elleni rakétatámadás egyik fő támogatója Trumpnak a halott gyerekek látványán elszörnyedő lánya, Ivanka volt. Az elnök állítólag a klímakérdésben is lányára hallgatva lépett vissza korábbi elképzeléseitől. A család liberálisai között azonban az igazi erős ember Ivanka férje, a sajtóban a cionista lobbi vezetőjeként is emlegetett Jared Kushner, aki főtanácsadói minőségében összetűzésbe keveredett a konzervatív stratéga Stephen Bannonnal is.
Trump és a fősodor
Liberálisok és konzervatív populisták harca áll az elmúlt napok külpolitikai show-ja mögött.
A két irányzat harcában jelenleg a fősodor áll nyerésre, ám a csata végkimenetelét még befolyásolhatja, hogy az elmúlt napokban bemutatott látványos külpolitikai show-val Trump hosszabb távon is megerősíti-e belpolitikai pozícióit, s így önmagát adhatja, avagy a kiszámíthatatlanságot erősítve tovább vergődik a rendszer hálójában.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!