És akkor Kaposvárról még nem is beszéltünk. A somogyi megyeközpontban épp a minap alkották meg a lex Kétfarkút: egy rendeletet, amelynek értelmében „szankcionálható lesz bűncselekmény vagy szabálysértés hiányában az is, aki járda vagy közút felületén, valamint a közterületen elhelyezett eszközökön, dísztárgyakon a tulajdonos vagy vagyonkezelő hozzájárulása nélkül festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges, nem vízoldékony felületbevonatot hoz létre, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges”. Vagyis a város nem abba fektet energiát, hogy rávegye a vagyonkezelőt, ugyan javítsa már ki azokat a töredezett járdákat, amiket a Kétfarkú Kutya párt aktivistái ki szoktak festeni, hanem inkább szankcionálja a pingálást. Röhej.
De vissza a mi technóra tüntető Diomedeseink vízbázisú anarchiájához. Pontosabban az erre adott kormány- és rendpárti válaszokhoz. A miniszterelnöknek például viszket tőle a tenyere; az egyik kormánypárti publicista a „fene nagy demokrácia” miatt sajnálkozik, és a „pofonos ládát” emlegeti, a másik pedig azt üzeni a tüntetőknek, hogy „majd megtapasztaljátok, milyen érzés üldözöttnek és fenyegetettnek lenni”. Ilyenkor Körömi Attila volt fideszes országgyűlési képviselő lapunkban publikált sorai jutnak eszembe. Hogy Orbán Viktor már 2004-ben kijelentette: „Összességében megállapítható, hogy a Kádár-rendszer győzött, megnyerte a rendszerváltoztatást.” Mert ha valami, akkor ez tényleg kádári tempó.
De eszembe jut még valaki. Ő sem szerette a tüntetőket. Úgy tíz évvel ezelőtt így beszélt róluk: „Ha mások kóbor kutyákat küldenek ki az utcára, akkor nekünk nem az a válaszunk, hogy mi meg veszett rókákat küldünk. Nem. Hanem: mit csinálnak a kóbor kutyákkal?! Be kell fogni őket, és telepre kell őket vinni.” Igen, ez a valaki Gyurcsány Ferenc volt. Az ő 2006-os gondolatait visszhangozza most a tüntetések kapcsán az úgynevezett polgári oldal, melynek már csak egyetlen végső érve van. Az, hogy tizenegy évvel ezelőtt vér folyt a demonstrációkon, most pedig csak a víz, ami a festékbombák után marad.
