Nutella-szindróma, avagy húslevest ne zacskóból készítsünk

Szükség van egy átfogó élelmiszer-biztonsági törvényre és a veszélyes vegyszerek betiltására.

Február közepén egy korábbi felmérés alapján robbant ki a nagy élelmiszerbotrány, miszerint a nemzetközi kereskedőláncok hazánkban gyengébb minőségű élelmiszert forgalmaznak, mint a nyugat-európai áruházakban. A kormány világméretű skandalumot, kettős mércét emlegetett, majd a visegrádi négyekkel összefogva sürgették, hogy az Európai Unió tegyen valamit a megkülönböztetés ellen. Lázár János az egyik kormányinfón egyenesen arról beszélt, hogy a közelmúlt legnagyobb botránya előtt állunk.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter gyorsan el is rendelte mintegy száz hazai és annak megfelelő külföldi termék vizsgálatát. De mik is voltak azok a termékek, illetve azok a különbségek, amelyek miatt a kormány heteken át botrányt kiáltott? A kritika tárgya az volt, hogy az Ausztriában kapható Nutella krémesebb, mint a hazai, a nyugat-európai Coca-Cola cukortartalma alacsonyabb, a Manner nápolyi ropogósabb a határon túl, sűrűbb és finomabb a puding és a joghurt, a zacskós húslevesben pedig néhány grammal kevesebb a levespor.

Nem pattant ki viszont semmiféle botrány azzal az áprilisban megjelent elemzéssel kapcsolatban, amely a zöldségfélékből és gyümölcsökből kimutatható növényvédőszer-maradványokat elemzi. Az Agrárszektor online kiadása egy uniós vizsgálatra hivatkozva leírja, hogy az Európában forgalmazott élelmiszerek, főleg a zöldség- és gyümölcsfélék közel fele szennyezett. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, az EFSA jelentése szerint a termékek több mint negyedéből többféle növényvédő szer maradványa is kimutatható, és ezt más uniós mérési adatok is igazolják.

Az igazán ijesztő az, hogy egy-egy termékben többféle szermaradvány is mérhető, így egyebek közt a banánban és a török szőlőben. Ha ezek mindegyike határérték alatti, akkor is előfordulhat olyan egészségkárosító, összegződő hatás, amelyet ma még kevéssé ismernek a szakemberek. További probléma, hogy a rákkeltőnek bizonyult glifozát betiltását, amely szintén több termékből volt kimutatható, a gazdák érdekeire hivatkozva nem támogatta az agrárkormányzat.

Az LMP átfogó, az élelmiszer-biztonság minden területére kiterjedő határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben nemcsak a Nutella-botrányhoz hasonló ügyekre koncentráltak, hanem az ellenőrzés szigorítását, a laborok fejlesztését, a hazai termékek forgalmazásának növelését, a közétkeztetés reformját szorgalmazták. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az egészséges táplálkozásért, a hazai élelmiszer-biztonság javításáért a kormány teheti a legtöbbet. A javaslat napirendre tűzését a mezőgazdasági bizottság nem támogatta, ezért az ökopárt az Országgyűléshez fordult, de szerdán a kormányoldal elutasította a határozati javaslat tárgyalását. Az LMP szerint azért különösen visszás ez a hozzáállás, mert a kormánypárti képviselők támogatták a kanadai–európai szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA elfogadását, márpedig az ilyen megállapodások lehetővé teszik a gyenge minőségű, génmódosított összetevőket tartalmazó vagy higiéniai szempontból kockázatos élelmiszer beáramlását az unióba.

Az élelmiszerbotrány idején interjúk és közlemények születtek arról, hogy a kormány kiáll a magyar családok érdekében, és ösztönzi a jó minőségű magyar élelmiszer vásárlását. De arról nem tudunk, hogy a magas cukortartalmú kóla és a magas zsírtartalmú Nutella helyett gyümölcslevet vagy a kenyérre túrókrémet javasolnának. Nem állt ki senki, aki azt kérte volna a vásárlóktól, hogy a sóval, aromákkal, vegyi eljárással készült, semmiféle értékes anyagot nem tartalmazó zacskós leves helyett vegyenek egy csomag zöldséget és leveshúst, és főzzenek otthon nagyságrendekkel egészségesebb és nem utolsósorban finomabb húslevest. Érdemes lenne továbbá az LMP javaslatát is megfontolni, hiszen szükség van egy átfogó élelmiszer-biztonsági törvényre, valamint arra, hogy minél hamarabb betiltsák a glifozátot és más veszélyes vegyszereket.

A szerző környezetvédelmi újságíró