Hiába kerestem, nem találtam kormányzati embertől, felelős politikustól reakciót arra, ami a múlt szombaton történt a Rácskertben egy népzenei koncert után. Néhány, tesztoszterontól duzzadó férfi komolyan vette Orbán Viktor húsvétvasárnap reggeli rádióinterjúját, és viszkető tenyerét CEU-kitűzős emberek fején akarta lenyugtatni. Így megy ez: ahol emlegetik a farkast, ott megjelenik. Akik ütöttek, azt kiabálták, amit a politika adott a szájukba: nem tűrik meg maguk között az ellenségeket, a provokátorokat, a liberálisokat. Még a biztonsági őr sem avatkozott közbe (igaz, ezért utóbb kirúgta őt a szórakozóhely), amikor a háromfős baráti társaságot megtámadták, és – micsoda hőstett! – letépték a dühös reakciót kiváltó kitűzőt is. Mindezt egy népzenei koncert után. Felszállott a páva a polgári pofonfára – szólhatna az új népdal, ha volna kedvünk viccelni. Ráadásul ez nem is elszigetelt eset: egy héttel korábban, a Nem maradunk csendben! tüntetés után a Szabadság térről hazatérő egyik demonstrálót, Arkadiusz Karskit is alaposan helybenhagyta egy agresszív csoport.
Szerdán került nyilvánosságra a Times Higher Education’s legújabb listája, most éppen arról, hogy a világ melyik egyetemén a legmagasabb a külföldi hallgatók aránya. A CEU ezen a listán a második (az első az Egyesült Arab Emírségek Sardzsa városában működő Amerikai Egyetem, a dobogó harmadik fokán pedig a London School of Economics, vagyis a világ vezető társadalomtudományi és közgazdasági oktatási és kutatási intézete található). A listaállítók indoklása szerint a Budapesten működő CEU-n 117 országból érkezett a jelenleg itt tanuló ezerötszáz diák, és a náluk végzett csaknem 14 ezer diák a világ 133 országába vitte el Budapest hírét. És persze ennyi helyen szerzünk ellenséget, ha elüldözzük az intézményt Magyarországról.
A CEU diákjainak hetvenhét százaléka külföldi. A maradék huszonhárom százalék „agymosott” magyarért érdemes volt ekkora cirkuszt bevállalni? Maradva az agymosás gondolatánál: mivel a CEU posztgraduális képzést nyújt, legalább 22-23 éves fiatal felnőttek, kész személyiségek mennek oda tanulni. Ha nekik is átmosható az agyuk a CEU-n töltött egy-két év alatt, az nem a magyar oktatási rendszer kritikája, ahol sokkal több időt töltöttek? Érdemes volna azt is kiszámolni, hogy az a 77 százaléknyi diák évente hány forintot hagy Budapesten. Itt bérel lakást, étkezik, szórakozik – ha volt pénze kifizetni a borsos tandíjat, gyaníthatóan maradt neki másra is. Itt látogatják meg őt szülei és barátai, akik szintén alszanak valahol, esznek és vásárolnak. Vajon annak a szállodásnak, vendéglősnek, árusnak nem fog viszketni a tenyere, ha a kormány döntésének következményeképpen elesik ettől?
