Budapest ostroma

Tudatos háborús politikával, patikamérlegen porciózott lépéssorozattal állunk szemben.

Ezért áll a rossz állapotú 3-as metró felújításához Orbán Viktor is úgy, mintha a fogát húznák. Néhány tíz milliárd emide, ugyanannyi amoda: mind-mind értékes szavazatokat jelent számára. Márpedig a Magyar Nemzet feltárta, hogy pontosan 37,1 milliárd forintot a kormánynak kellene kigazdálkodnia ahhoz, hogy a hozzá közel álló építőipari cégek által felvert árakon elkezdődhessen a metrófelújítás. Ami a most megbillent, de kétségkívül rafinált elképzeléssel egy fillérjébe sem kerülne az államnak. Tény, hogy a 137,5 milliárdos eddigi keretet sem a kormány adja. Az összeg száz százalékát a feltétlenül megállítandó Brüsszeltől várják, ezt a pénzt passzolnák úgy tovább, hogy „adta a kormány”. A többibe pedig rokkanjon bele Budapest. Ezzel megszabadulhatnának a szókimondó, túlontúl autonóm, a kormányzati korrupciós nyomásnak – lehetőségei szerint – ellenálló Tarlós Istvántól is. A politikai haszonért cserébe nem nagy kár, hogy nem újul meg a 3-as metró. S mivel felvetettek még 60 milliárd hitelt Tarlósékkal a szerelvények felújíttatására, és azt sem a kabinetnek kell visszafizetnie, számszakilag is nullszaldósra jönne ki a kormány. Csak egy évet kell kibekkelniük. Hátha addig nem történik súlyos tragédia a metróvonalon.

Múlt pénteken Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Zalaegerszegen bejelentette: „A kormányzat 2022-ig mintegy 4000 milliárd forintot fordít a magyarországi vasúti és közúti infrastruktúra bővítésére.” Szakemberek szerint Magyarországon a legtöbb utast, közel félmillió embert egy budapesti föld alatti vasútvonal, a 3-as metró szállítja. Május 26-án Orbán Viktor Hódmezővásárhelyen dicsérte meg a kormányt és az általa további 3400 milliárd forinttal támogatott huszonhárom „modern várost”.

„Bebizonyosodott, hogy a helyiek össze tudnak rakni olyan fejlesztési programokat, amelyekből kikerekedik egy nemzeti városfejlesztési program” – mondta a kormányfő, aki 2013 tavaszán, amikor Tarlós Istvánnal aláírta a Budapest 21 szerződést, még így fogalmazott: „Ha gazdasági növekedést akarunk, ahhoz Budapestnek is fejlődnie kell”. Ehhez „kiterjeszthető szárnyakat” ígért a fővárosnak a kormányfő. Egy év múlva „az együttműködés módjának a megtalálására” szólította fel a városvezetést, majd 2015-ben kiderült: Budapest egy fillérrel sem kaphat többet 340 milliárd forintnál a 12 ezermilliárdnyi uniós forrásból. Most ennek a keretnek a terhére fizettetnék ki Tarlóssal – akárhogy szépítjük – a 3-as metró korrupciós felárát. Budapest ostroma még eltart egy darabig – és ki tudja, mikor lesz vége.