Napok óta lázban tartja a magyar lakosságot egy apró Tolna megyei település, Őcsény tragédiája, amely pillanatok alatt vált mintafaluból a hazai közélet szomorú szimbólumává. Pedig Őcsényt sok mindenről ismerhetnénk, hiszen a magyar népművészet egyik bölcsője, a Sárköz alapköve. Itt készítik a világhírű sárközi ruhát, és bizonyára mindenki jól ismeri a sárközi szőttest, a piros és fehér, illetve piros és fekete csíkok variációjából szőtt terítőket, függönyöket, párnahuzatokat, amelyeket a hungarikumnak számító „kás” (K betűhöz hasonló) és „csibeszömös” (tyúk szemére emlékeztető) motívumokkal díszítenek. De említhetném az utánozhatatlan sárközi „kőtt” kalácsot is, amely más kelt tésztákkal szemben nem édes, hanem sós, attól az egyedien különleges tejfölös-borsos mártástól, amit csak a sárközi asszonyok tudnak elkészíteni. A receptet ugyanis el nem árulnák.
Tökéletes látleletet ad az Orbán-kormány hagyománytisztelő, nemzeti örökségünk ápolását hirdető imázsának álságosságáról, hogy Őcsény nem világhírű néprajzi kincseivel kerül a híradásokba, hanem azzal, hogy retteg a migránsoktól. Ez a település vált sokak szemében az erőszakos bevándorlásellenes kormánypropaganda eredményének negatív jelképévé, ahol a lakók jelentős része véres szájjal tiltakozik néhány menekült család pár napos ott-tartózkodása ellen, a tettlegességtől sem visszariadva. Megfenyegetik az amúgy a kis faluban csak nagy ritkán vendéghez jutó panzióst, amiért némi bevétel reményében migránscsaládokat üdültetne a településen, majd hogy nyomatékot adjanak keresetlen szavaiknak, másnapra virradóra kiszúrják autójának kerekeit.
Az indulatok olyan erősek, hogy három nap alatt belebukik a falut évek óta sikeresen vezető polgármester is, aki nem hajlandó olyan rendeletet hozni, amilyet néhány héttel korábban a Zala megyei Esztergályhorváti önkormányzata. Ott azt követelték a helyi szállásadóktól, hogy dokumentumokkal igazolják, vendégeik megkapták a kötelező védőoltásokat. Merthogy a menekülteket eredetileg Esztergályhorvátiban üdültette volna az ezzel foglalkozó civil szervezet, a Migration Aid, ám a lakossági tiltakozások és az önkormányzat ellenállása keresztülhúzta a számításokat. Ezután került a képbe Őcsény – de most már biztos, hogy oda sem érkeznek menekültek.
A lakók győztek a migránsok ellen, anélkül hogy utóbbiak egyáltalán megjelentek volna. E diadalnak azonban nagy ára van: vesztettek egy remek településvezetőt, és még valamit, amit éppen a posztjáról lemondó polgármester, Fülöp János foglalt össze a legjobban: itt tizenegy évig nyugalom és béke volt, most sikerült a falu lakóit megosztani. Nem akarom a feszültséget tovább fokozni – mondta, és vette a kalapját.
A témába vágó hírmagyarázatokat, na meg a kommenteket olvasva egyre erősebb bennem az érzet, hogy a sztereotípiára sztereotípiával válaszol a közvélemény és sajnos sok véleményvezérnek számító tollforgató is. Ám aki azt írja, hogy a falusi ember fejében sötétség honol, hogy rasszista és idegengyűlölő, az ugyanolyan kártékony, mint az, aki ezt a helyzetet előidézte.
A falvak lakóinak köszönhetjük néprajzi kincseinket, a népművészetet, csodálatos népdalainkat, siratóinkat, a legjobb pálinkáinkat. Magyarságunk legfontosabb védjegyei, azok a kivételes értékek, amelyek megkülönböztetnek minket más népektől, szinte egytől egyig a magyar vidékről származnak. A falvak mindig is zárt közösségek voltak, és bizonyos értelemben éppen ennek a zártságnak köszönhetjük számos értékünk megőrzését. Hiszen például a hímzés, a szövés tudományát évszázadokon át örökítették anyáról lányra a sárközi családok. Itt idegen mindenki, aki nem odavalósi. Idegennek számít a pesti ember is, aki mással foglalkozik, más érdekli, máshogyan él. De idegen még a közeli városból származó „ficsúr” is, akinek nem evidens a sárközi életforma. A falu őket is nehezen fogadja be, nagy türelem és hosszú évek kemény munkája kell a beilleszkedéshez.
Éppen ezért egyáltalán nem jó ötlet, hogy – a jelenlegi közállapotok idején – pont ezekbe a zárt közösségekbe, piciny falvakba akar menekülteket vinni a Migration Aid. Igen, egy pár házas faluban néhány család érkezése is láthatóvá válik, nem úgy, ahogy egy több százezres vagy -milliós nagyvárosban, ahol sokan azt sem tudják, ki lakik a szomszédban. Az pedig, hogy a rettegés ilyen magas fokra hágott, nem a falusi ember hibája. Sok milliárdjába került ez az Orbán-kormánynak. Most már hónapok óta a csapból is Soros György ördögi terve folyik, ami a kormányzati kampány szerint nem más, mint Magyarország elárasztása erőszakoló migránsokkal és robbantó terroristákkal. A gyümölcs beérett, a magyar falut sikerült hadra fogni. Őcsény nem bűnös, csak bűnbak. Ezért ne gyalázzátok Őcsényt! Pontosabban: ne Őcsényt gyalázzátok!
